Olyan sok a jelölt, hogy ismét két vitát kellett rendezni. A legkevésbé népszerű négy jelölt délután vitázott; Carly Fiorina egykori Hewlett Packard-vezér ezúttal már a „nagyok” közé került. És jól teljesített – válaszaiból kiderült, hogy mély tudással rendelkezik a legfontosabb szakpolitikai kérdésekről. Amikor arról kérdezték, mi a véleménye Donald Trumpnak a korábban a külsejére tett negatív megjegyzéseiről („Nézzék meg azt az arcot. Ki akarna arra szavazni?”), acélos keménységgel csak annyit válaszolt, „szerintem az országban minden nő nagyon jól hallotta azokat a szavakat”. Még akkor sem mosolyodott el, amikor Trump erre azzal válaszolt, hogy Fiorinát szépnek tartja. Jutalma óriási taps volt.
Jeb Bush, aki a mérsékelt republikánus pártvezetés reménye Trump ellenében, a korábbiakhoz képest többször támadta bombasztikus kijelentéseiről ismert milliárdos ellenfelét. Amikor Trump azt sugallta, hogy Bush mexikói származású felesége befolyásolja a jelölt politikai nézeteit, az egykori kormányzó követelte, hogy kérjen bocsánatot a közönség soraiban ülő Columba Bushtól. Jeb Bush immár akkor is magabiztosan válaszolt, amikor a bátyja, George W. Bush által indított háborúkról kérdezték. Közölte: a 43. elnök garantálta Amerika biztonságát, a jelenlegi politikai bizonytalanság a Közel-Keleten pedig Barack Obama hibája, aki hatalmi vákuumot hagyott ott az amerikai csapatok kivonásával.
|
Carly Fiorina
Lucy Nicholson / Reuters |
A három óra alatt számos témát érintettek a jelöltek a bevándorlástól az abortuszon át egészen addig, hogy ki lenne az a nő, akinek a képét szívesen látnák a tízdolláros bankjegyen. (Bush, még ha ez jogilag nem is lehetséges, Margaret Tatcher egykori brit miniszterelnököt javasolta.) Jelentős szerepet kapott a külpolitika is, ahol kirajzolódtak az egész republikánus pártot megosztó törésvonalak. Az egyik oldal szerint folytatni kell a beavatkozás politikáját: ahol gond van a világban, ott az Egyesült Államoknak fel kell vállalni a globális vezető szerepét és rendet tenni. A másik oldal szerint az USA nem lehet ott mindenhol, és nem lehet a világ rendőre – szövetségeken keresztül és ahol lehet, tárgyalásos alapon kell érdekeit érvényesítenie.
Ez kiviláglott az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatban is. George Kasich ohiói kormányzó és Jeb Bush szerint a végeredmény lehetett volna jobb, de továbbra is együtt kell dolgozni az európai szövetségesekkel, valamint Teheránnal és Moszkvával is, hogy betartassák az egyezményt. Carly Fiorina s Ted Cruz texasi szenátor viszont a hadsereget fejlesztenék, hogy mindenki lássa, hogy az Egyesült Államok a legerősebb. Fiorina több hadihajót építene, és rakétapajzsot telepítene Lengyelországba. Cruz pedig naivitással vádolta Kasichet Iránnal kapcsolatban, és közölte, hogy beiktatásának napján „széttépné” az iszlám állammal kötött atommegállapodást.
|
Donald Trump (balra) és Jeb Bush
Lucy Nicholson / Reuters |
Kérdés, mennyiben befolyásolja majd a választókat az, ki hogyan szerepelt a vitában. Donald Trump az elmúlt hónapokban számtalan kommunikációs hibát vétett, népszerűsége mégis folyamatosan emelkedik. A New York Times és a CBS legfrissebb felmérése szerint az előválasztásokon szavazó republikánusok 39 százaléka szerint Donald Trump a párt legjobb esélye arra, hogy a párt visszaszerezze a Fehér Házat. 23 százalékuk támogatja Ben Carson egykori idegsebészt, akinek a népszerűsége váratlanul emelkedett ilyen magasra. Elemzők szerint azért hagyták le épp ők ketten a mezőnyt, mert nem politikusok. Az amerikaiak, és főleg a republikánusok többsége csalódott a jelenlegi politikai rendszerben és vezetésben, és valaki olyat akar, aki nem a washingtoni politikai elit része. A felmérés szerint a republikánus választók 48 százaléka az üzleti vagy a magánszektorból szeretne jelöltet, és csak 9 százalék akar „hagyományos” politikust.
A NYT megjegyzi: ez még mindig a verseny legeleje, a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok még nem jelentenek túl sokat. Nyolc évvel ezelőtt a republikánus mezőnyt Rudy Giulian és Fred Thompson vezette, a demokratát pedig Hillary Clinton.
