Túl jól csinálják Orbán után, kemény kritikát kaptak a lengyelek
Éles hangon ítélte el a lengyel kormány politikáját az Európa Tanács emberi jogi megbízottja. Nils Muznieks februárban járt Lengyelországban, és a jobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS) októberi hatalomra jutása után kialakult helyzetet vizsgálta.
A villámgyors és átfogó reformok nyomán már akkor sokan úgy fogalmaztak, hogy a Beata Szydlo vezette kormány elindult az „orbáni" úton. A kérdés az volt, hogy az EU Lengyelország esetében keményebben lép-e fel, mint Magyarországon.
|
| Fotó: Kacper Pempel / Reuters |
Muznieks jelentése szerint a PiS „ki akarja iktatni" az alkotmánybíróságot, az ügyészség után pedig a bíróságokat is maga alá gyűrné. Különösen bántó, hogy megcsonkítják az emberjogi ombudsman hivatalának jogkörét, és ahogy az állam bekebelezi a közmédiát. A lengyel közélet nem szolidáris a menekültekkel: befogadni nem akarják őket, és nem is működnek együtt más államokkal a megoldáson. Pozitívum, hogy Lengyelország csatlakozott a nők elleni erőszakról szóló konvencióhoz. Ugyanakkor gátolják a születésszabályozást, és az abortusz a legszükségesebb esetekben is alig lehetséges. Ez a legfrissebb bírálat összecseng a Velencei Bizottság véleményével, illetve az Európai Bizottság lépéseivel is, amelyeket a lengyel jogállamiság védelmében tettek.
A lengyel kormány egyszerre több kapura játszik – magyarázza lapunknak Jacek Pawlicki, a Newsweek Polska külpolitikai szerkesztője, aki korábban hosszú évekig tudósított Brüsszelből. Ezt azért tehetik, mert a Brexit esélye olyan súlyos feszültséget okoz a brüsszeli szerveknél, hogy a legkevésbé sem ügyelnek a határidőkre. Ha az Egyesült Királyság a kilépésre szavazna, amúgy is átrendeződnek a prioritások. Az Európa Tanácsnak nincsenek büntető eszközei, negatív véleményüket Varsóban lesöprik – véli Pawlicki.
Az alkotmánybíróság esetében a PiS az év végéig biztosan elhúzza az időt. Akkor jár le a jelenlegi elnök, Andrzej Rzeplinski professzornak a mandátuma. Úgy vélik, nélküle már át tudják venni a hatalmat a testület felett. Pawlicki szerint a jobboldali lengyel kabinet – a magyar kormánypárthoz hasonlóan – a szélsőjobboldal Európa-ellenes, függetlenségi retorikáját használja. Eközben tisztában van vele, hogy életképtelen lenne az uniós pénzek nélkül.
„Az uniós tagság előnyeivel még abban a néhány tucat lakosú mazúriai faluban is tisztában vannak, ahol hétvégi házam van. EU-s támogatásból készült el például az új vízvezeték is. Ezt másutt is látják, és ez a Brüsszel elleni demagógia legnagyobb akadálya." A PiS támogatottsága ennek ellenére egyre nagyobb. Pawlicki szerint ennek a fő oka a szétesett, hiteltelen ellenzék.
Eközben a PiS sorra indítja be szociális programjait: 500 zlotys (több mint 35 ezer forintos) családi pótlékot, 2000 zlotys (140 ezer forintos) minimálbért és egy lakásépítési programot.
Sötét jövő
Lengyelország is a radikalizálódó Oroszország, Törökország vagy Magyarország útjára léphet – mondta Katowicében Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője. „Vagy elfogadjuk, vagy fellépünk a nacionalista trend ellen. A lengyelek nem valók rabszolgának, csak rövid időre lehet őket manipulálni.”
