Moszkvában ugyanis úgy látják, hogy a megállapodás megvalósítása elsősorban Kijeven múlik. Az orosz politikusok azt is rendre hangoztatják, hogy mivel a szankciókat a Nyugat kezdeményezte, a beszüntetésükre is onnan kell javaslatnak érkeznie. „Jótékonyság” lenne Moszkva részéről, ha hallgatna Nicolas Sarkozy volt francia elnök javaslatára, miszerint a Kremlnek kellene elsőként eltörölnie a maga szankcióit – jelentette ki Peszkov.
A szentpétervári fórum a feszültségek ellenére is némi enyhülést vagy legalábbis arra irányuló szándékot jelez Oroszország és az EU kapcsolataiban. A Krím orosz elcsatolását például jogtalannak nevezte ugyan Juncker, de a kapcsolatok normalizálásának feltételei között ezt nem említik Brüsszelben, mintha a Nyugat már „lenyelte” volna ezt az orosz lépést. Putyin pedig pénteki beszédében sürgette a bizalom helyreállítását. Olyan „eurázsiai partnerség” létrehozását kezdeményezte, amelyben az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unión és az EU-n kívül más országok – így a szovjet utódállamok egy részét egyesítő FÁK tagjai, valamint Kína, India, Irán és Pakisztán – is részt vehetnének. Vagyis Moszkva arra számít, hogy előbb-utóbb kimúlnak a kölcsönös szankciók, amelyek következtében tavaly Oroszország 38 százalékkal kevesebb árut importált az EU-ból, mint 2013-ban.
Az elnök mellett működő stratégiai tervezőközpont elnöke, Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter az év végére, a jövő év elejére várja az első enyhítéseket. Nem ennyire derűlátó Alekszej Makarkin, a Politikatechnológiai Központ moszkvai elemzőcég elnökhelyettese. Szerinte olyan rossz a kétoldalú viszony, hogy gyors javulásra nem lehet számítani.
Mindkét fél a másikat hibáztatja az ukrajnai válságért, és a másiktól várja az első lépést a szankcióenyhítés felé – mondta a Népszabadságnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz gazdaság érdekei sem egységesek: az exportőrök és a pénzvilág többsége a büntetőintézkedések mielőbb feloldását szeretné, a külföldi versenytársaktól megszabadult agrártermelők viszont még húznák az időt. Makarkin ráadásul úgy látja, hogy előrelépést nem az EU képviselőivel folytatott egyeztetések hozhatnak. „Oroszország jobban szeret a nagy országok vezetőivel közvetlenül tárgyalni” – mondta. Szavai szerint az európai szervezetek irányítóit úgy kezelik Moszkvában, mint akikkel nehéz megegyezni, főleg informális megállapodást kötni, „márpedig Oroszország szereti az informális egyezségeket”.
Kijev magyarázatot vár
Megorrolt az ukrán kormány az ENSZ főtitkárára. Ban Ki Mun a szentpétervári fórumon elmondott beszédében ugyanis méltatta azt a szerepet, amelyet Oroszország a világszervezet Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként játszik egyes nemzetközi problémák kezelésében. Az előkészített szöveg a példák közt az ukrán válságot is megemlíti, a Reuters szerint azonban a nyilvánosság előtt elhangzott változatból ez már kimaradt. Volodimir Jelcsenko ukrán ENSZ-nagykövet ennek ellenére személyes magyarázatot vár a főtitkártól arra, miként említhette meg az ukrajnai válság megoldásán dolgozó országok közt Oroszországot, amikor az „alapvető szereplője az Ukrajna elleni agressziónak”.
