galéria megtekintése

Visszaüthet a túl hangos nácizás

5 komment


Dési András

Történelmi változást hoz az osztrák elnökválasztás vasárnapi második fordulója. A politikai paletta szélén álló két politikus egyike lesz Ausztria új államfője. A populista-radikális jobboldali Norbert Hofer (FPÖ) esélyesebbnek tűnik, mint a zöldek volt első embere, Alexander Van der Bellen.

Újra jó vörösnek lenni – fakadt ki örömében az osztrák szociáldemokraták (SPÖ) egyik szimpatizánsa. Az öröm az új osztrák kancellárnak és SPÖ-elnöknek, Christian Kernnek szólt. Kérdés persze, hogy az ötvenéves politikus sikeres belépője, meggyőző hangú parlamenti szűzbeszéde elég lesz-e a „kék hullám” feltartóztatására. Nevezetesen arra, hogy Ausztria következő államfője a május 22-i második fordulót követően ne a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 45 éves jelöltje, jelenleg a parlamenti elnöki posztot betöltő Norbert Hofer legyen.

Moderátor nélkül. Van der Bellen és Hofer a tévévita után
Moderátor nélkül. Van der Bellen és Hofer a tévévita után
Leonhard Foeger / Reuters

A demokraták minden reménye a 72 éves Alexander Van der Bellenben összpontosul. Az osztrák zöldek volt vezetője szoros eredményre számít. A tét azonban nagy, így a hangvétel is sokkal erőteljesebb és karcosabb lett, s a felfokozott hangulatban az idős közgazdászprofesszor hibázott inkább.

 

Lényegében leszerepelt a moderátor nélkül zajlott tévés párbajban, amelyben hazugnak nevezte az előzékeny modorát ezúttal provokatív stílusra cserélő Hofert. S amikor a láthatóan ideges Van der Bellen lekezelő kézmozdulattal intézte el populista ellenfelét, sokak fejében megfordulhatott, hogy ez nem éppen államfőhöz méltó gesztus volt.

Korántsem biztos, hogy Van der Bellennek sikerült megnyernie azokat a szavazókat, akik április végén a szociáldemokrata vagy a néppárti, esetleg a pártok feletti jelöltre voksolt. E választói csoportok nélkül az első fordulóban 35 százalékkal diadalmaskodó Hofer legyőzése lehetetlen küldetésnek tűnik. Az FPÖ-jelölt ellenfelei látványos, de valahol mégis visszafogott akciókkal, például villámcsődületekkel próbálják rávenni az osztrákokat: akadályozzák meg, hogy a szélsőjobboldal bevegye a Hofburgot. A viszonylagos csend érthető, a túl hangos „nácizás” könnyen kontraproduktívnak bizonyulhat.

Nácit nem akarunk a Hofburgban – Hofer-ellenes tüntetők Bécsben
Nácit nem akarunk a Hofburgban – Hofer-ellenes tüntetők Bécsben
Leonhard Foeger / Reuters

Elemzők egyetértenek abban: sokat mond Ausztria 2016-os közállapotáról, hogy a polgári közép, így a kormányzó nagykoalíció (SPÖ és ÖVP) jelöltjei eltűntek az első forduló süllyesztőjében, s a paletta szélein álló politikusok versengenek a legfőbb közjogi méltóságért. Igazából egyikük sem meggyőző, kifejezetten kínt jelent választani közülük – írta Rainer Nowak, a bécsi Die Presse főszerkesztője. A kisebb politikai kárt talán Van der Bellen jelenti Hoferrel szemben, aki ma be sem lépne az Európai Unióba, mert szerinte Ausztria gazdaságilag is sokkal jobban járna, ha olyan kétoldalú szerződésekkel kötődne az integrációhoz, mint azt Svájc teszi.

Ha Hofer győz, akkor az FPÖ-s politikus minden valószínűség szerint előrehozott választásokat ír ki. Az erőpróba nagy esélyese a közvélemény-kutatásokban magasan vezető Szabadságpárt. Kernnel a szociáldemokraták egy utolsó esélyt kaptak, a friss kancellár – érezve az új idők szelét – nem zárta ki az együttműködést, de bizonyos határvonalakat kijelölt. Kirekesztés, (idegen)gyűlölet, uszítás nem lehet kormánypolitika.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.