Az év első hat hónapjában 44 ezer szír menedékkérőt regisztráltak a német hatóságok. Közülük július végéig mindössze 131 esetben kezdeményezték a visszaszállítást másik tagországba.
Közben németországi híradások arról szólnak, hogy az Európa felé elndult tömeget új jelenség duzzasztja. A polgárháború miatt milliós nagyságrendben települtek át szírek a török határ túloldalára. Az ankarai statisztikai hivatal friss jelentése szerint
már tíz olyan százezernél nagyobb lakosú török város van, ahol a menekültek száma eléri a helyi lakosság felét.
Az érintett településeken egyre nagyobbak a feszültségek, mivel a szolgáltatások és hatóságok nem birkóznak meg a felduzzadt lakosságszámmal – írja a die tageszeitung isztambuli tudósítója.
A munkaerőpiacon a szírek leszorították a béreket, hiszen bármilyen munkát elvállalnak. Az egyre romló életszínvonal miatt a törökök mind feszültebbek, gyakoribb a menekültekkel szembeni intoleráns fellépés. A helyzetet tovább rontja, hogy Ankara újra a kurd PKK állásait lövi, Törökország szóban forgó déli részén mindennaposak a gyilkosságok és katonai támadások, egyre több a civil áldozat. Ebben a helyzetben azok a szír családok, amelyek itt akarták kihúzni, amíg visszatérhetnek hazájukba, inkább elindultak Európa felé. Elsősorban a gyerekes családok adták fel a várakozást.
|
A szírek útja a magyar határzáron át vezet Németországba. A kép kedden készült
Balogh László / MTI |
A német politikában szinte teljes az egyetértés abban, hogy a polgárháború elől menekülőket be kell fogadni. A Bundestagban nincs párt, amely ezt az elvet tagadná. Sigmar Gabriel szociáldemokrata alkancellár a napokban arra figyelmeztetett: a túlhevített bevándorlási vita helyett higgadtan arról kellene beszélgetni, milyen perspektívát tud nyújtani Németország annak a félmillió embernek, aki az idei – 800 ezresre becsült – menekülthullámból minden bizonnyal hosszabb ideig az országban marad.
Berlinben az emberáradattal érkezőket két csoportra osztják. Angela Merkel kancellár szerint segíteni kell azokon, akik „segítségre szorulnak", de azt is tudni kell, hogy „Szerbiában, Koszovóban, Albániában nincsen polgárháború". Szerintük
az onnan érkezők esetében a nehéz helyzetű emberekből hasznot húzó bűnbandák okoznak súlyos károkat minden érintettnek.
Barbara John, a CDU volt migrációs referense forgóajtóhoz hasonlította a helyzetet. Az európai országokból érkező menedékkérők 99 százalékát a procedúra végén visszaküldik. Ez súlyosan megterheli a letelepedésre esélytelen családokat és a német hatóságokat is. Ennek véget kívánnak vetni.
A német politika egyensúlyoz a menekültek befogadásának morális kötelezettsége és a védelem intézményével visszaélők távoltartása között. A társadalom nem mindig követi politikusait. Rengetegen követelnek nagyvonalúbb segítségnyújtást, de szinte naponta gyújtanak fel szélsőjobboldali radikálisok átmeneti menekültszállásnak kijelölt épületeket. Thomas de Maizière szövetségi belügyminiszter a héten azt ígérte, a jogállam teljes erejével csap le a szélsőjobbos randalírozókra. Sigmar Gabriel alkancellár pedig azzal fenyegetett: „Ahol markunkba kaparítunk titeket, ott kapjátok meg a büntetést, és kerültök rács mögé."
