Bejelentette, hogy az általa vezetett testület 160 ezer menekült kötelező áthelyezését fogja javasolni a menekülthullám által legjobban sújtott Magyarország, Görögország és Olaszország területéről. Az óriási kihívásokkal szembesült három országot nem hagyhatjuk magára – mondta. Hozzátette, hogy minden tagállamnak vállalnia kell a terhekből, „emberekről van szó, nem számokról”.
Európa történelmének sötét korszaka volt, amikor a polgárait vallásuk alapján különböztette meg – utalt Juncker egyes tagállami nyilatkozókra, akik kizárólag keresztény üldözöttek befogadására mutatnak hajlandóságot.
Hallani sem akar a bevándorlási útvonalakról a Fidesz
A Fidesz szerint Európa vezetőinek világos üzenetet kellene küldeniük a kontinensen kívüli országoknak és az embercsempészeknek, hogy Európa nem tud milliószám befogadni bevándorlókat. A kormánypárt reakcióját Juncker bejelentésére itt olvashatják.
Közölte azt is, hogy az ideiglenes mechanizmus mellett a Bizottság kezdeményezni fog egy állandó áthelyezési programot is, amely válsághelyzetekben automatikusan életbe lépne. Az uniós „kormány” emellett javaslatot tesz a közös határőrizeti ügynökség, a Frontex megerősítésére a célból, hogy az év végéig működőképessé váljon az EU szárazföldi és tengeri határainak őrizetére. Szerinte a döntéshozók eddig figyelmen kívül hagyták a menekültek nyugat-balkáni útvonalát, amelyet éppúgy stabilizálni kell, mind a földközi-tengerit.
A Bizottság elő fogja terjeszteni a biztonságos származási országok listáját, amely – mint hozzátette – nem azt jelenti, hogy a menedékkérőtől megtagadható lesz a menekültstátusz joga. A „küldő” elsősorban afrikai országok stabilitását szolgálná az az 1,8 milliárd eurós alap, amelyet tagállami hozzájárulásokból hozna létre a Bizottság – jelentette be az elnök, egyben elfogadhatatlannak nevezve a fejlesztési segélyek megkurtítását.
|
| Johanna Leguerre / Európai Bizottság |
Juncker világossá tette, hogy a schengeni határőrizeti rendszer fennmarad, szó sem lehet a felszámolásáról „a jelenlegi Bizottság mandátuma alatt”.
„A menedékhez való jog az egyik legfontosabb és legalapvetőbb európai érték” – szögezte le az elnök. Menekülttáborokat gyújtogatni, csónakokat visszafordítani, szemet hunyni a szegények és a rászorulók gondjai fölött – ez nem Európa. Emlékeznünk kell arra, hogy egy olyan kontinensen élünk, amelynek lakói egy ponton valamennyien menekültek voltak – mondta, megemlítve egyebek között az 56-os magyar forradalmat követő kivándorlási hullámot. „Elfelejtettük volna, hogy a második világháború után 60 millió menekült volt Európában?” Nem adhatunk otthont a világ valamennyi nyomorban élőjének, de az év eleje óta Európába érkezett félmillió menekült még mindig csak a kontinens lakosságának 0,11 százalékát képviseli – hangsúlyozta. Építhetünk falat és kerítést, de nincs az az akadály, amelyen egy terror elől menekülő ember ne tudna átmászni. Fontosnak ítélte a legális bevándorlás jogszabályi és egyéb feltételeinek megteremtését, mert előbb vagy utóbb az idősödő Európának szüksége lesz a munkáskezekre.
Az Unió helyzetéről szóló beszédében Juncker röviden szólt a görög válság megoldását célzó erőfeszítésekről, közölve, hogy Görögország kilépése az euróövezetből „reális veszély” volt. Fontosnak ítélte a gazdasági kormányzás megerősítését az eurózónában, és reményének adott hangot, hogy az Európai Uniónak sikerül egy tisztességes megállapodást tető alá hozni Nagy-Britanniával. Ukrajnáról szólva megemlítette, hogy a feltételek teljesítése esetén biztosítani kell az ukránok vízummentes utazásának lehetőségét az EU-ba.
