Ez a megfogalmazás már önmagában vörös posztó az izraeli jobboldal, különösen a radikálisok, a nacionalista telepesmozgalom szemében. Elég ehhez a „palesztin (megszállt) területek” héber megfelelőjére átkattintatunk a Wikipédián, és a kifejezés máris gyökeres átalakuláson megy át. Jehudáról (Júdeáról), Somronról (Szamáriáról), Ázáról (Gázáról) van szó a címszóban: ez bizony „Nagy-Izrael”. A 2005-ös gázai kivonulás óta persze már főleg a Ciszjordániaként emlegetett Júdea és Szamária szerepelhet úgy, eufemisztikusan, mint a „területek” (stahim).
Egyáltalán nem jelenti ez azt, hogy a Becelem csak izraeliek által elkövetett jogsértésekre kíváncsi. Egyik legutóbbi, augusztus 25-i közleményük azt ítéli el, hogy a Hamasz (bírósági ítélet nélkül) feltételezett izraeli kollaboránsokat végzett ki a Gázai övezetben. Erről megrázó képek is megjelentek az interneten. Mégis, a Becelem Izrael félszáz napos Erős Szikla művelete, a Hamasszal folytatott háború alatt húzta ki a gyufát, mivel a zsidó állam gyakorlatát bírálta.
Például a gázai katonai akciókat, vagy azt, hogy a hadsereg megtorlásként lerombolta azon palesztinok házát, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a nyár elején elraboltak, majd megöltek három izraeli tinédzsert. Ez volt az Izrael és a Hamasz között kiújult ellenségeskedés egyik fő kiváltó oka. (A merényletet a Hamasz katonai szárnya, az Ezzadine el-Kasszam Brigádok magára vállalta nemrég.)
A Becelem felborította a modus vivendit, amelynek keretében az izraeli kormány, ha nem is kedvelte, de elfogadta a jelenlétét, és együttműködést is kialakított vele. Kezdeményezték a levételét azon szervezetek listájáról, amelyeknél az izraeliek önkéntes szolgálatot vállalhattak, s ezt a Becelem „az állam és a katonák” elleni állítólagos tevékenységével indokolták. (Majd jogi komplikációk kezdődtek: az államügyész felfüggesztette a tilalom végrehajtását.)
Az pedig az izraeli médiahatóságról pattant le, hogy a Becelem fizetett hirdetésben tehesse közzé palesztin gyerekáldozatok nevét; ezt politikailag ellentmondásosnak minősítették. (Amikor meghalt nemrég a több mint 2100 halálos áldozatot követelt konfliktusban az első izraeli gyerek, egy négyéves kisfiú, a Becelem róla is megemlékezett, de emlékeztetve, „a Gázai övezetben több mint négyszáz kiskorút öltek meg”.)
A Becelemmel szembeni retorzión az izraeli radikális jobboldal alig leplezetten örvendezett. A telepesek körében különösen kedvelt 7-es rádiócsatorna, az Aruc Seva kommentárjában úgy értékelte: „a balosok túl messze mehettek a hadsereg bírálatában”. A Becelemet olyan szervezetként mutatta be, mint amely „jogvédőként tünteti fel magát, és rendszeresen provokálja a Júdeában és Szamáriában élő zsidókat”.
A rádióállomás egyben emlékeztetett, a Becelem hozzájárult az ENSZ (valóban nagy vihart kavart) 2009-es Goldstone-jelentéséhez, amely az Öntött ólom hadművelet kapcsán háborús bűnökkel vádolta meg Izraelt, és amelynek következtetésétől később a névadó Richard Goldstone, dél-afrikai bíró is elhatárolta magát. A Háárec baloldali napilap szerkesztőségi cikkben vette védelmébe a Becelemet, „boszorkányüldözésről” írt, és arról, hogy a retorzió a mccarthyizmust, vagyis az 1950-es évek egyesült államokbeli tisztogatásainak szellemét idézi.
A szerkesztőség szerint a Becelem éppenséggel „az Izraelről kialakult erkölcsi kép fenntartásán dolgozik, és ezzel fontos szerepet tölt be”. Ám látni kell, hogy a Háárec – az Ország – című napilap körülbelül annyira fejezi ki az ország véleményét, mint a Magyar Nemzet a magyar nemzetét vagy amennyire a Népszava a nép szava. Sor került ugyan háborúellenes tüntetésekre, de az Erős Szikla hadműveletet az izraeli közvélemény elsöprő többsége támogatta.
Noha Benjamin Netanjahu miniszterelnök népszerűsége egyetlen hónap alatt 82 százalékról 38-ra csökkent, ennek oka a jelek szerint legkevésbé sem az, hogy túl keménynek tartották a fellépését. Ugyanezen, hétfőn közölt felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka szerint a kormány nem tesz meg mindent a déli térségben (tehát a Gázai övezethez közel) élőkért. Ezek a válaszadók azonosulnak a déli települések önkormányzataiban kialakult véleménnyel: a Hamasszal nem szabad megállapodni.
A „hosszú távra” kötött keddi tűzszünetet a Netanjahu-kormány három radikális jobboldali, az Otthonunk Izrael párthoz tartozó minisztere mellett a likudos Gilad Erdan ellenezte még, aki a déli Askelonban él. Az egyezség lehetővé teszi a gázai átkelők megnyitását is. Ilyen körülmények között, ilyen közhangulatban a Becelem tevékenysége számos izraeli számára felesleges kekeckedésnek, szőrözésnek, jogászkodásnak tűnhet.
Megkerestük a Becelemet is, ám azt a választ kaptuk: az augusztusi szabadságolások miatt legközelebb a jövő hónapban tudnának rendelkezésünkre állni interjúra.
Maga az izraeli hadsereg is vizsgál ki feltételezett jogsértéseket. Így például azt, hogyan fordulhatott el, hogy a gázai fövenyen futballozó fiatalokkal végeztek a tenger felől. Egy tizenkét éves, a zavargásokban részt nem vett hebroni fiú lelövését is indokolatlannak találták. Izrael lépten-nyomon hangoztatja, hogy a Közel-Kelet egyetlen demokratikus jogállamának tartja magát, és ebben sok igazság is van, főleg ha a térségbeli országokat nézzük...
Júliusi ottjártunkkor kormány- és katonai illetékesek hangsúlyozták, milyen magasra teszik maguknak a mércét. Ám ennek meg is kell tudni felelni. A belső vizsgálatok annál is égetőbbek, mivel egyelőre csak reményük van rá azoknak, akik Izraelt nemzetközi jogi fórumok elé akarják citálni, hogy ezt meg is tudják tenni. Mint Lattmann Tamás nemzetközi jogász kérdésünkre elmondta, a Palesztin Hatóság ügye, amely a hágai Nemzetközi Büntetőírósághoz fordult, nem lefutott. Pár éve ugyan a hágai ügyész visszaadta a beadványukat, mondván, nem kíván állást foglalni a palesztin államiság kérdésében.
Márpedig csak a bíróságot létrehozó római statútum részes állama vagy a joghatóságának magát egyoldalúan, önként alávető állam érhet célba Hágában. Viszont időközben a palesztinok magasabb státuszt szereztek az ENSZ-ben. Lattmann érdekes jogi próbálkozásnak tartja a 2010-es gázai flottillaügy nyomán azt is, hogy az Izrael által a Földközi-tengeren megtámadott Mavi Marmara hajót a török regiszterből az incidens előtt a Comore-szigetekébe jelentették át, így jogászok tavaly a Comore-szigetek nevében adhattak be beadványt Izraellel szemben.
