Ezért voltak a görögök sikeresek a térségben. Görög cégek privatizáltak állami vállalatokat, például a távközlésben. Nagy szeletet hasítottak ki maguknak a görög bankok is: a balkáni államokban több millió ember tartja pénzét görög tulajdonú bankokban. Bulgáriában négy ilyen pénzintézet működik, e kvartett teszi ki a pénzügyi ágazat egyötödét. Hasonló az arány Szerbiában is. Romániában, Macedóniában szintén erős a bankszektorban görög jelenlét.
A válság óta az érintett államok központi jegybankjai tiltják, hogy a görög tulajdonosok kivonják tőkéjüket. A betéteseket Bulgáriában azzal próbálják csillapítani, hogy a görög érdekeltségű bankok a kötelező minimum duplájára (25–28 százalékra) emelték tőkemegfelelési mutatójukat. A szakértők és bankárok nyilatkozatai nem mindenkit nyugtattak meg. Bolgár ismerősök azt mesélik, többen kipróbálták, fel tudnak-e venni a görögországi 60 eurós maximumnál több készpénzt görög tulajdonú bankjuk automatájából. Sikerrel jártak.
A görög válsággal indokolta Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, hogy kormánya óvatos az euró bevezetésével.
Bulgária sok éve megfelel a maastrichti követelményeknek, a leva az euróval együtt mozog. Az ország viszont nem részese a közös pénz közvetlen „előszobájának”, az ERM–2 európai árfolyam-mechanizmusnak. A bolgárokat – ahogy a többi balkáni állam polgárait is – sokkal jobban érinti a görög gazdaság hét éve tartó stagnálása és a lehetséges államcsőd. – 200 ezer bolgár állampolgár dolgozik Görögországban.
|
Szír menekültek a görög–macedón határon. Folyosói feszültségek
Yannis Behrakis / Reuters |
Sokan kényszerültek hazatérni, mert elvesztették állásukat – nyilatkozta Bojko Noev volt védelmi miniszter a Focus hírügynökségnek. Noev attól tart, hogy a görög zűrzavar miatt a befektetők általában elfordulhatnak a térségtől. A bolgár export hat százaléka megy Görögországba, ez a mutató a 2008-as krízis előtt meghaladta a 12 százalékot.
Még jobban sújtja a válság Albániát, ahol 150 ezer család él a Görögországban dolgozó albánok hazautalásaiból.
Sok albán vendégmunkás integrálódott a görög társadalomba, számukra tragédia a kényszerű hazatelepülés. A volt kommunista országban – ahogy Koszovóban is – óriási a munkanélküliség, a lakosság negyede él a szegénységi szint alatt. (Ez naponta és fejenként két amerikai dollárt jelent.) A görög válság államcsőd nélkül is kiterjed a térségre. A szegény lakosság tovább szegényedik, a munkalehetőségek csökkennek.
A turisztikai ágazat is súlyos veszteségeket szenvedhet. S ott vannak az etnikai-vallási ellentétek: tavaly albán-macedón összecsapás robbant ki, Bulgáriában a romákkal szembeni fellépést követelnek a nacionalisták, törékeny a boszniai egyensúly is.
Ráadásul itt húzódik a közel-keleti menekültáradat egyik folyosója,
ami további feszültségeket kelt a félszigeten.
