Érzelmi alapon döntöttek a görögök, miután a népszavazási kampányban büszkeségről, méltóságról és függetlenségről esett szó, számokról viszont nem. – A logikát egyszerűen kikapcsolták az emberek. Teljesen összezavarták őket, és a mostani eredmény semmiképpen sem jelenti az EU-tagság elvetését – válaszolta a Népszabadság érdeklődésére Eliasz Maglinisz, a Kathimerini című napilap munkatársa. A Sziriza-kormány sikeresen elhitette, hogy a hitelezőkkel kötött alku leszavazása nem jelenti Európa elhagyását, inkább segít jobb tárgyalási feltételeket kivívni. Maglinisz lényegesnek tartja, hogy míg a nem szavazatok mellett Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kardoskodott, az igen híveinek táborát nem vezette erős személyiség.
A gyors megegyezés reményét azonban jó előre eloszlatta az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A görög mentőprogram már június 30-án lejárt, így ha Athén új programról szeretne megállapodni, a tárgyalásokat elölről kell kezdenie. S ami még rosszabb: a hitelezők nem csináltak titkot abból, hogy egy új hitelcsomaghoz még szigorúbb feltételek társulnak majd.
Megalázás, zsarolás – így jellemezte Ciprasz az EU és az IMF reformjavaslatait, amelyekről a népszavazást tartották. Most már látszik, milyen sokan hittek neki, és úgy érezték: a sorozatos megszorításoknak, a csökkenő életszínvonalnak és az emelkedő munkanélküliségnek azzal vethetnek véget, ha elutasítják a hitelezők elképzeléseit. A másik oldal viszont azzal érvelt, hogy Görögországra még súlyosabb válság vár, ha elzárják a pénzcsapokat, és inkább az a megalázó, hogy aggódva kell sorban állni a pénzkiadó automatáknál.
|
A népszavazás napján, vasárnap is sorban álltak az emberek a bankjegykiadó automaták előtt, hiány van készpénzből
Christian Hartmann / Reuters |
Éppen az efféle jelenetek – a pénzkiadóknál kígyózó sorok, a bezárt bankok előtt tülekedő nyugdíjasok – határozták meg a népszavazás előtti napokat. A bankokat egész hétre bezárták, a pénzfelvételt napi hatvan euróban korlátozták. Ám az automaták gyakran kifogytak, sok nyugdíjas pedig kártya híján nem jutott a pénzéhez. A kormány azt ígéri ugyan, hogy a bankok kedden újra kinyitnak, de egyre többen kételkednek ebben, sőt a mostaninál szigorúbb korlátozásokról is keringenek hírek.
Jól jellemzi a helyzetet az a „magas rangú tárgyaló", akit a nemzetközi hitelezők köréből szólaltatott meg a Welt am Sonntag című német lap. Mint mondta, az athéni kormánynak „talán egy hétre elegendő pénze van, de biztosan nem sokkal több". Gazdasági szakértők az elmúlt napokban arra figyelmeztettek, hogy Görögország szó szerint kifogyhat a készpénzből.
– A nem szavazat azt üzeni: eltökéltek vagyunk arra, hogy Európában maradjunk, és méltósággal éljünk ott – jelentette ki Ciprasz, miután vasárnap leadta a voksát Athénban. Azoknak az európai vezetőknek is választolt ezzel, akik napok óta hajtogatják, hogy a nem szavazatok győzelme az euróövezet vagy akár az egész Európai Unió elhagyásához vezethet. „Ha nemmel szavaznak, másik fizetőeszközt kell bevezetniük a referendum után" – közölte Martin Schulz európai parlamenti elnök, aki mindjárt azt is felvetette: – És hogyan fogják kifizetni a béreket, a nyugdíjakat?
Nem csak a görög választókat osztotta meg, hogyan kell voksolni vasárnap: az európai politikusok is megosztottak abban, miként illene reagálni a népszavazás kimenetelére. – Bármi is az eredmény, már hétfőn politikai tárgyalásokat kell kezdenünk, hogy egyfajta keretet alakítsunk ki – vélte Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter. A megengedőbb álláspontot képviselte Matteo Renzi olasz kormányfő is, aki „egyértelműnek" nevezte, hogy hétfőn újra kell indítani az egyeztetéseket. – Amikor a bankok előtt síró nyugdíjasokat látunk, vagy a pénzkiadóknál sorban álló embereket, megértjük, hogy egy olyan fontos állam, mint Görögország, nem végezheti így – hangsúlyozta Renzi. Angela Merkel német kancellár mindenesetre hétfő délután Párizsba utazik, hogy Francois Hollande elnökkel megvitassa a görög népszavazás utáni helyzetet.
Annyi biztos, hogy sürgősen megoldást kell találni a gigantikus görög adósság problémájára. Az EU és az IMF két mentőprogramot is indított már, összesen 240 milliárd eurónyi hitellel igyekezve elkerülni a görög államcsődöt, csakhogy a csőd nagyon is elérhető közelségbe került. Athén június 30-án nem tudta törleszteni a Nemzetközi Valutaalapnak a soron következő, 1,6 milliárd eurós részletet, és nem tudja majd visszafizetni az Európai Központi Banknak sem a július 20-ig esedékes 3,5 milliárd eurót. (Ilyen eddig csak fejlődő országokkal történt.) A Ciprasz-kormány jó ideje szorgalmazza a görög adósság egy részének elengedését – különben az ország sosem tud elindulni a növekedés útján –, de a politikailag kényes kérdést eddig „hárították" az EU-tagállamok, élükön Németországgal.
Akárhogy alakuljon is a Görögország és az EU közötti alkudozás, a vészforgatókönyvet, a Grexitet (a görög kilépést az euróövezetből) valójában senki sem akarja. Noha gazdaságilag minden bizonnyal átvészelné az unió, hatalmas presztízsveszteséget szenvedne. Az euró az EU legfontosabb politikai projektje, amely szoros szövetségbe tömöríti az eurózóna tagállamait. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter – a Tagesspiegel am Sonntag című lapnak nyilatkozva – nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy a Grexittel „Európa hírneve és hitelessége" sérülne.
„Mennyit ér majd a pénzünk?"
Miután Janisz Varufakisz pénzügyminiszter leadta a szavazatát Athénban, megszólították őt az utcán. „Jöjjön velem megnézni az Alpha Banknál várakozó tömeget" – mondta neki egy férfi. Varufakisz válaszul elismételte, hogy az igen szavazatok győzelme esetén lemond. Egy másik járókelő azt kérdezte tőle: „Varufakisz úr, mennyit ér majd a pénzünk a következő napokban? Mit tudunk rajta vásárolni?" (Reuters)
