A tálibok a támadás elején több száz túszt ejtettek, bár a diákok – általában kormánykatonák 10–20 év közötti gyerekei – egy részét sikerült kimenekíteni. Az összesítések szerint a halálos áldozatok száma 140 (nem számítva a hat terroristát, akivel végül kormányerők végeztek), közöttük pedig 132-en gyerekek. Több mint százan megsebesültek. A gyerek többségét közelről agyonlőtték.
A sokkoló terrortámadásra Washingtontól Párizsig reagáltak. „Szörnyű, hogy gyerekeket ölnek meg csak azért, mert iskolába járnak” – fogalmazott David Cameron brit miniszterelnök. London korábban a dél-ázsiai térség gyarmattartója volt. Barack Obama amerikai elnök szégyentelen támadásról beszélt. Felemelte szavát Malala Juszufzai, az idei 17 éves Nobel-békedíjas is. Őt 2012-ben az iszlám fundamentalista tálibok azért akarták megölni, mert kiállt a lányok iskoláztatása mellett. Juszufzai, akinek Én vagyok Malala című önéletrajzi kötete magyarul is megjelent, épp a napokban vehette át kitüntetését Oslóban.
|
Az incidensben 141 ember vesztette életét, köztük 132 gyerek.
Khaled Abdullah / Reuters |
Egy másik, világhíres áldozat, akit a pakisztáni tálibok, a Tehrik-e-Talibán Pakisztán számlájára írnak, Benazir Bhutto egykori pakisztáni miniszterelnök asszony. A szervezet 2010 óta szerepel az amerikai terrorlistán. „A pakisztáni tálibok 2007 óta, több csoport egységesülésével alkotják ezt a szervezetet. Kulturális és szervezeti szempontból is rokonaik az afgán tálibok, az ő embereik is a határvidék medreszéiben (iszlám vallási iskoláiban) radikalizálódtak. Ugyanúgy a pastu népességből toborozzák fegyvereseiket. De a határ másik oldalán tevékenykednek: a pakisztáni tálibok fő ellensége Iszlámábád, maga a pakisztáni állam” – magyarázza Wagner Péter, a térség és az iszlám terrorizmus kutatója. Mint mondja, Pakisztán az Egyesült Államokkal szemben sokáig kétkulacsos politikát folytatott.
Támogatta az amerikaiak terrorellenes erőfeszítéseit, de határvidékén el is tűrte ugyanakkor a szélsőségeseket, hagyta elterebélyesedni az al-Kaida terrorszervezettel összefüggésbe hozható talibán mozgalmat. Ugyanakkor a jelenleg is folyó hadművelet keretében Iszlámábád állítása szerint legalább 1800 szélsőségessel végeztek a kormányerők.
Pakisztánban eközben politikai belharcok zajlanak, emlékeztet a The New York Times; ez is adalék a terrortámadás hátteréhez. A Pesavár körüli északnyugati térség erős embere, a krikettjátékosként feltűnt ellenzéki politikus Imran Khan nem ismeri el a 2013-as általános választások eredményét, és viszályt szít a régióban.
Tavaly Nawaz Sharif, aki a terrortámadás hírére most Pesavárba sietett, harmadszor foglalhatta el a a kormányfői széket Dél-Ázsia csaknem kétszázmilliós kulcsországában. A tálibok az Afganisztán 1979-es szovjet megszállásával szembeni ellenállókból váltak az USA ellenségeivé. 2001 őszén látszólag hetek alatt felőrölte őket az amerikai haderő. De a határ mindkét oldalán aktív fegyveres mozgalom ezzel nem tűnt el, és kérdés, mit lép az afganisztáni NATO-kivonulás után.
„A tálibok nagyon-nagyon idegesek, hogy mi következik a kivonulásunk után. Azt hiszem, sokáig el sem hitték, hogy megtesszük. Most megpróbálják rajta tartani a kezüket az afgán tálibokkal folytatott tárgyalásainkon” – hangoztatta Daniel Markey, a New York-i Külkapcsolatok Tanácsának szakértője.
