A folyamatos bővülés részeként (van ma már .bike, .london, .paris, .luxury, .toys, .beer vagy .market is) jönne – a bor angol és francia neve alapján – a .wine és a .vin, ám ez az elképzelés főként Franciaországban keltett felháborodást. Méghozzá két okból is: egyszerre lehet félteni a nemzeti kincsnek számító bort, illetve háborogni az amerikaiak túlzott hatalma miatt.
|
A kaliforniai Napa-völgyben is védenék a "hazait"
Robert Galbraith / Reuters |
„A .vin és a .wine nevek odaítélésének folyamata jól jelképezi az internet jelenlegi szabályozásának túlkapásait” – írta a francia külügyminiszter és agrárminiszter José Manuel Barrosónak, a brüsszeli bizottság elnökének. Elpanaszolták, hogy az európaiakat „rendkívüli módon aggasztja”, milyen döntést hoz végül az egyesült államokbeli intézmény.
Alighanem Barroso utódjára, Jean-Claude Junckerre vár a feladat, hogy elmagyarázza az amerikai kormányzatnak és az ICANN-nak: az EU-tagállamok csak akkor támogatják az új netes tartományneveket, ha garanciát kapnak rá, hogy a nagy nehezen kiharcolt földrajzi eredetvédelmet az interneten is tiszteletben tartják.
Magyarán szólva nehogy már habzóbort áruljanak champagne vagy silány nedűt burgundi, portói, rioja, chianti stb. néven. Azt pedig előre kikérik maguknak a termelők, hogy borsos áron regisztrálniuk kelljen az általuk forgalmazott márkákat .wine és .vin végződésekkel is, ha meg akarják óvni ezeket a csalóktól.
|
Ez mind Chianti, de mi védi Toszkána borát az utánzatoktól a neten?
Alessandro Bianchi / Reuters |
Emelték a tétet a franciák, akik azzal is fenyegetőznek, hogy a doménnevek körüli vita kisiklathatja az EU–USA szabad kereskedelmi tárgyalásokat, ahol a földrajzi eredetvédelem amúgy is kényes témának számít.
Azt már sikerült elérniük, hogy Amerikában ne lehessen champagne, cognac vagy éppen – merthogy a sajt is érzékeny téma – roquefort néven termékeket forgalomba hozni. Axelle Lemaire digitális ügyekért felelős államtitkár azt is megírta az ICANN igazgatótanácsának, hogy a mostani konfliktus „alááshatja a szervezet iránti bizalmat”.
Nagy különbség, hogy a doménnevek nemzetköziek, az egyes termékekre vonatkozó szabályok viszont országonként eltérnek – magyarázta a CNBC tévéállomásnak Alain Bensoussan digitális jogokra szakosodott francia ügyvéd. Érthető, hogy a jól ismert márkákat mindenki védeni akarja, és míg valószínűtlen, hogy például a .dior végződést a Dior divatházon kívül bárki is használni tudná, az olyan generikus (általános) neveknél, mint a bor, sokkal zavarosabb a helyzet.
|
Készül a bor (Saint-Émilion Grand Cru) a dél-franciaországi Chateau La Dominique birtokon
Mehdi Fedouach / AFP |
Alátámasztja az európaiak érveit, hogy protestálnak a kezdeményezés ellen az amerikai borászok is. A kaliforniai Napa-völgy termelői szintén levélben fordultak az ICANN-hoz, hangsúlyozva, hogy „ha borról van szó, a helyszín igenis számít”. A földrajzi elnevezések megtévesztő alkalmazása elhiteti az internetezőkkel, hogy „különleges jellemzőkkel bíró, valódi terméket vásárolnak, miközben csak utánzatot kapnak”.
S ha már támadásba lendült, a francia kormány azt is szeretné elérni, hogy reformálják meg az ICANN működését és úgy általában az internetes kormányzást. Párizs elsősorban az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot hiányolja, és ehhez a harchoz nem lesz nehéz szövetségeseket találnia. Különösen most, hogy az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) lehallgatási botránysorozata után jó néhány uniós tagországban úgy érzik: a világhálót máris maga alá gyűrte az Egyesült Államok.
