galéria megtekintése

A bevándorló diák jobban teljesít

3 komment

Halmai Katalin

A bevándorló diákok becsvágyók és igyekvők – derül ki nemzetközi felmérésekből. A képességeik kibontakoztatásához azonban szükségük van a tágabb környezetük és az iskola támogatására.

Mohammad Salman öt éve érkezett Szíriából Belgiumba, hogy nemzetközi kapcsolatokat tanuljon a Brüsszeli Szabadegyetemen (ULB). A nemzetközi kapcsolatokból doktori fokozatot szerzett, elsősorban a Távol-Keletre és Kínára szakosodott politológus most a menekült diákok integrációját elősegítő egyetemi program felelőse. Az ULB rektorának támogatásával azon dolgozik, hogy a hazájukból elmenekült szíriai és iraki fiatalok folytatni tudják megszakított tanulmányaikat Belgiumban.

Bevándorló gyerekek egy berlini iskolában
Bevándorló gyerekek egy berlini iskolában
Fabrizio Bensch / Reuters

A németalföldi alkotmányos monarchiában menedékkérelmet benyújtott 35 ezer ember 23 százaléka felsőoktatási intézmény hallgatója, több mint tizedük egyetemista volt, mielőtt elindult Európa felé. AZ ULB alap- és mesterképzést kínál nekik angol és holland nyelven, az utóbbit ingyenes tanfolyamon sajátíthatják el a jelentkezők.

 

– Nagy érdeklődésre számítottunk, körülbelül száz jelentkezőre. Mi voltunk a legjobban meglepve, amikor nyolcszáz e-mailt kaptunk, ráadásul összesen heten voltak, akik nem tudták papírral igazolni a végzettségüket — nyilatkozta Salman egy belga napilapnak. Az egyetem máris félezer diákot tudna felvenni, de a nyelvtudás hiánya miatt sokan csak a következő tanévben kezdhetnek.

Felmérések szerint Flandriának a következő 10-20 évben 35 ezer mérnökre lesz szüksége, az egyetemek azonban csak hétezer jelentkezőre számítanak.  – Mindenféle szakra érkeztek pályázatok. Egy fiatalember meglehetősen hosszú életrajzot és egy sor dokumentumot küldött az általa tervezett épületek tervrajzaival. Megbocsáthatatlan bűn lenne, ha veszni hagynánk ezeknek az embereknek a tudását – hangoztatta a szír származású politológus.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint az Európába érkezett szíriai menedékkérők mintegy fele egyetemi diplomával rendelkezik, bár más felmérések szerint az UNHCR jelentősen túlbecsüli a számukat. Abban sok szakértő egyetért, hogy a jobb élet reményében súlyos áldozatokat hozó bevándorlók és gyermekeik többsége nagyon igyekszik, és hajlandó mindent megtenni azért, hogy új hazájában megfeleljen az elvárásoknak, sőt túlteljesítse azokat.

A világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet, az OECD 2015-ös kimutatása szerint a Belgiumban, Németországban és Magyarországon élő bevándorlók többet biztatják gyerekeiket felsőfokú tanulmányokra, mint a helyi szülők. A jelenség különösen azért figyelemre méltó, mert ezek a fiatalok — hátrányos helyzetükből adódóan — általában rosszabb eredményeket érnek el az iskolában, mint a társaik. A bevándorlóként érkezett vagy bevándorló családban született diákok még akkor is becsvágyóbb életcélokat fogalmaznak meg, mint a többségi társadalom tagjai, ha a teljesítményük az átlag alatt marad. Az eleve jó képességű külföldi tanulók viszont csak akkor tudnak kiemelkedő eredményeket felmutatni, ha az iskola és az oktatási rendszer segíti őket — áll az OECD jelentésében.

Felmérések sora bizonyítja, hogy a különböző gazdasági, társadalmi hátterű és származású diákok együttnevelése hozzájárul a gyengébbek teljesítményének a növeléséhez, de nem rontja a jó tanulók átlagát. A gyerekek nemcsak a tanároktól, hanem egymástól is tanulnak. A szülők mégis elviszik a csemetéiket azokból az iskolákból, ahol sok a bevándorló vagy a hátrányos helyzetű gyerek. Dániában az 1990-es évek óta – amikor bevezették a szabad iskolaválasztást – számottevően nőtt az oktatási szegregáció. A folyamat azonban megállítható, Svájcban például a vegyes iskoláknak többlettámogatást nyújt az állam, hogy vonzóvá váljanak a helybéliek számára.

Lepipálják társaikat a vietnamiak

A tanulás a kiút a rizsföldekről – a mondást komolyan veszik a Berlinben és a keletnémet tartományokban élő, közel 100 ezer fősre becsült vietnami közösségben. A vietnami származású iskolások több mint fele érettségizik le, remekül szerepelnek a tanulmányi versenyeken, német társaiknál jobban teljesítenek a ­PISA-teszteken. A gyakran alulképzett, a vendéglátóiparban vagy takarítóként dolgozó szülők mindent megtesznek gyermekeik előremeneteléért, a 20-30 euróért vett különórákra is előteremtik a pénzt. A család szeme fényétől azt várják, hogy orvos, ügyvéd vagy hasonló presztízsű diplomás úr/hölgy legyen belőle. (D. A.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető