- fordult a bizottság elnökéhez Marco Zanni.
Juncker ismételten elmondta, hogy a tagállami szabályozások különbözősége ad lehetőséget az adóminimalizálásra. Mint mondta, ez nem csak luxemburgi, hanem európai probléma, ezért megerősítette, hogy az adóalap meghatározásának összehangolását szeretné, valamint támogatja azt is, hogy automatikus legyen az információcsere a tagállamok adóhatóságai és a vállalatok között kötött adómegállapodásokról.
A volt luxemburgi kormányfő arra kérte az EP-képviselőket, hogy vonják vissza a bizalmatlansági indítványt, amelynek megszavazása az egész testület lemondását vonná maga után. Világossá tette ugyanakkor, hogy ha az indítvány őt egyedül szólítja fel lemondásra, akkor távozik hivatalából.
|
| Francois Lenoir / Reuters |
Manfred Weber, a legnagyobb frakció, a jobbközép Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője közölte, hogy a frakció elutasítja a bizalmatlansági indítványt, amelynek benyújtóit azzal vádolta meg, hogy ellenségképet akarnak kreálni, hol a zsidókból, hol a bevándorlókból, hol az idegenekből. Önök nem az új, hanem a régi Európa részei - húzta alá a német politikus.
A szociáldemokraták frakcióvezetője, az olasz Gianni Pittella felhívta a figyelmet, hogy történelmi jelentőségű, hogy még soha nem volt arra példa, hogy egy bizottság a hivatalba lépését követően ilyen hamar bizalmatlansági indítvánnyal legyen kénytelen szembenézni. Úgy vélte ugyanakkor, hogy ha az EP megvonja bizalmát a bizottságtól, akkor kútba esik a beígért 300 milliárd eurós beruházási program, elszabadulhat a defláció, visszatérhet a válság, elmarad a munkahelyteremtés.
"Ha nem teszünk a válság ellen, mindannyiunkat elsöpör"
- húzta alá Pittella.
A lengyel Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek vezérszónoka rámutatott, hogy nem indult jól Juncker számára ez a ciklus, s közölte azt is, hogy a luxemburgi politikus által eddig elmondottakkal nem elégedett, és most sem sikerült meggyőznie. A politikus teljes átláthatóságot követelt, egyúttal kijelentette: senki sem lehet bíró a saját ügyében.
"Ez a rómaiak óta érvényes elv szent és sérthetetlen, ha csak nem akarjuk magunkat nevetség tárgyává tenni" - hangsúlyozta.
A liberálisok flamand frakcióvezetője, Guy Verhofstadt szerint nem érdemes túl sok szót fecsérelni az indítványra, mert ez csak Marine Le Pen és Nigel Farage játszmájának része, akik azt akarják, hogy ítélet szülessen a vizsgálat lezárulta előtt, ami a liberális politikus szerint komolytalan. Úgy vélte, Zanni a saját háza táján is szétnézhetne, mivel off-shore ügyletekben Nigel Farage-nak is van gyakorlata, Marine Le Pen pedig orosz pénzből finanszírozza politikáját.
"Irány vissza dolgozni, és szavazzuk le csütörtökön ezt a hülye javaslatot!"
- jelentette ki a liberális politikus.
A baloldali radikális Egyesült Európai Baloldal-Északi Zöld Baloldal frakcióvezetője, Gabi Zimmer arra kérte kollégáit, hogy aki szerint változtatni kell a jelenlegi rendszeren, azok támogassák a képviselőcsoport kezdeményezését, hogy vizsgálóbizottság derítsen fényt az ügy részleteire. Rebecca Harms, a zöldek társelnöke pedig arról beszélt, hogy nagyok az elvárások, a bizottság feladata pedig az, hogy elhozza a változást és visszaszerezze a polgárok bizalmát.
"Vagy tisztázza ezt az ügyet, vagy sűrű fekete viharfelhők kezdenek el gyülekezni az égen"
- címezte Harms szavait Junckerhez.
Marine Le Pen, a franciaországi EP-választásokat megnyerő Nemzeti Front képviselője úgy vélte, Juncker "vastagon felelős" azért, hogy miközben más országok elszegényedtek, Luxemburg a többi között az ő rovásukra gazdagodott meg azzal, hogy nagy léptékű adóelkerülést tett lehetővé.
"Értelmes ember nem hiheti, hogy hatékonyan léphet fel az adóelkerülés ellen. Ez olyan,
mintha Al Capone lenne az etikai és biztonsági bizottság elnöke"
- fogalmazott a szélsőjobboldali politikus.
Oknyomozó újságírók tárták fel néhány hete, hogy Luxemburg éveken át több száz vállalatnak tette lehetővé, hogy más országokban keletkezett bevételek után az adott cég az ott fizetendőnek mindössze töredékét fizesse be a nagyhercegségben. Juncker 20 évig volt pénzügyminiszter az országban, s azzal párhuzamosan csaknem két évtizeden át a kormányt is ő vezette Luxembourgban.
