A város minialkotmánya szerint Hongkong saját jogi és pénzügyi rendszert működtethet, és kimondja azt is, hogy a különleges igazgatású terület végső célja az általános választójog bevezetése – erre azonban határidőt nem tűz ki. Jelenleg kormányzó áll a város élén, akit egy 1200 tagú bizottság választ meg és a pekingi kormány nevezi ki.
Nem mindenki a tüntetőket támogatja
A városállamban akadnak Pekinget támogató csoportok is, mint például „ A csendes többség Hongkongért", akik szerint a tüntetők veszélyeztetik a várost és csak káoszt okoznak. A Peking párti csoport is megtartotta a maga, Occupy Central ellenes kampányát, valamint a közmédiában kampányba is kezdtek, hogy elmondják, miért is rosszak a főként fiatalokból álló tömeg követelései. Kínai egyetemeken készült közvélemény kutatások szerint a diákok 46 százaléka nem támogatja az Occupy Central megmozdulásait, míg 31 százalékuk kiállt a mozgalom mellett – írja a CNN. Az üzletemberek tartanak attól is, hogy bármilyen kampányt a város pénzügyi negyedében károsíthatja Hong Kong hírnevét, ami az üzleti tevékenységeknek eddig biztonságos és stabil helyet biztosított.
Leung Csun-jing hongkongi kormányzó felszólította vasárnap a különleges közigazgatású övezet lakosait, hogy maradjanak távol az „illegális” tüntetésektől. Leung azt mondta a diákoknak, hogy a kormány rövidesen új konzultációsorozatot kezd a választási reformról - írja a Híradó.Hongkong vasárnap reggel ébredt arra , hogy a civil engedetlenségi mozgalom előrehozta eredetileg szerdára tervezett megmozdulását. A város központjában. a kormányzat épületénél utcai csatára került sor a nagy erőkkel kivonult rendőrséggel, akik évek óta első izben könnygázt is bevetettek a demonstrálók visszaszoritására.
Az Occupy Central egyik vezetője, Benny Tai hajnali két órakor jelentette be a döntést, mint a South China Morning Post irta, egyértelműen azzal a céllal, hogy a civil engedetlenség ráépüljön az egy hete tartó, békésnek indult, ám pénteken éjszaka már a rendőrséggel való összecsapásokba torkolló diáktüntetésekre. A rendőrök akkor még csak paprikasprayt vetettek be a kormányzat épületét elfoglalni próbálók ellen. A fiatalok nagy része szombat délután, majd vasárnap is gázmaszkokkal, esernyőkkel védekeztek a rendőrségi atakkal szemben. Még szombaton mintegy nyolcvan fiatalt őrizetbe vett és elhurcolt erőszakkal a hatóság. A diákok közül néhányan vasárnap hazamentek, mint a hongkongi lap tudni vélte, mert nem értettek egyet azzal, hogy a civil mozgalom átvegye az ő tiltakozó akciójuk vezetését. Mindazonáltal vasárnap reggelre tüntetők ezrei, a szervezők szerint 80 ezren foglalták el a törvényhozás épületéhez vezető főutakat. Benny Tai közölte, hogy „a civil elégedetlenségnek egy új szakasza kezdődik" a diákok és a demokráciát igénylő emberek összefogásával.
A hongkongi hatóságok hiába szólitották fel a tüntetőket a távozásra, a kormányzati negyed épületeinél a rendőrség kordonnal és barikáddal próbálta meg külön választva tartani az éjszakáról ottmaradt diákokat és az újonnan érkezetteket. Paprikaspray, majd könnygáz következett, a tömeg néhány száz métert hátrább húzódott, majd újra előrenyomult. A rendőrség Hongkongban utoljára 2005-ben vetett be könnygázt, akkor WTO egyik, a dél-koreai parasztokat sújtó rendelkezése ellen.
A szárazföldi Kina Hongkongot 1997-ben kapta vissza Nagy-Britanniától, ám a megállapodás értelmében „ az egy ország, két rendszer" lépett életbe, amelyben autonómiát garantáltak a különleges igazgatási területnek 50 évig, kivéve a külpolitikai és védelmi ügyekben. A hongkongi civil mozgalom idén nem hivatalos népszavazáson kezdeményezte a politikai reformot, igy a közvetlen vezető választás lehetőségét. Pekingben a Népi Gyűlés vezetősége augusztus végén igent mondott a hongkongi közvetlen választásra 2017-ben, de a jelöltállítás jogát egy 1200 fős bizottságra bízta, ami pekingi szűrőt jelent. A diákok szeptember 22-én hirdettek meg egy hetes békés demonstrációt, s most ehhez kapcsolódott az Occupy Central mozgalom.
