galéria megtekintése

Holtan találták a zsidó központ elleni merénylet nyomozóját

O. L. Gy.
NOL

Egy nappal az argentin képviselőházban esedékes hétfői beszámolóját megelőzően holtan találták lakásában az Argentin Zsidó Szövetség (AMIA) székháza elleni 1994-es, 85 halálos áldozatot követelő terror-merényletben nyomozó ügyészt. 

Alberto Nisman múlt szerdán televíziós nyilatkozatában azzal vádolta meg Cristina Fernández elnököt és kormánya néhány munkatársát, hogy iráni olajszállításért cserébe „ártatlanságot" ajánlottak a két évtizeddel ezelőtti merénylet iráni tetteseinek.

Az 51 éves Nisman holttestét vasárnap este a Puerto Madero-i lakásában találták meg. A Clarin napilap beszámolója szerint az ügyészre majd egy tucat rendőr vigyázott, miután 2004-ben megbízást kapott a zsidó központ elleni terrormerénylet felderítésére, amelyben a korábbi iráni követség munkatársait gyanúsították.

Miután nem válaszolt több telefonhívásra sem, a biztonsági őrök az ügyész édesanyjának társaságában hatoltak be a lakásba, ahol aztán a bezárt fürdőszobában bukkantak rá a földön fekvő tetemre. Hétfőn a rendőrség közölte, hogy lőfegyvert és töltényhüvelyt találtak a helyiségben, a halált nyilvánvalóan kilőtt golyó okozta. Öngyilkosságot feltételeznek, ám ennek megerősítéséhez még vizsgálatokat kell végezni.

 
„Politikai halál"

– jelentette ki Jorge Lanata tekintélyes argentin újságíró a Clarin közlése szerint. 

 Hozzá hasonlóan többen is megkérdőjelezik, hogy logikus lenne az öngyilkosság éppen akkor, amikor az ügyésznek módja lett volna a képviselőházban beszámolnia nyomozása eredményeiről, így mindenekelőtt arról a vádjáról, hogy Cristina Fernández kormánya alkut készített elő Iránnal a tettesek „ártatlanná" nyilvánításáról.

Nismant eredetileg Néstor Kirchner (utólag elhunyt) elnök bízta meg az üggyel, s az ügyésznek jó volt a munkakapcsolata az elnökséget férje után átvevő Cristina Fernándezzel is 2013-ig, amikor az argentin államfő megállapodást írt alá Iránnal az 1994-es autóbombás merénylet „közös" kivizsgálásáról.

Ez az egyezmény Nisman tudta nélkül történt, s amikor nyilvánosságra került, az ügyész határozottan ellenezte, mert szerinte valójában egy titkos alkut készítenek elő. Argentína 2007 óta hét iráni személy ellen adott ki az Interpolon keresztül letartóztatási parancsot. Az ügyész szerint a 2013-as egyezménnyel a kormány valójában alkut ajánlott fel, amennyiben mentességet kapnának a gyanúsítottak, cserében iráni olajszállításokért.

Nisman ezt részben telefonlehallgatásokra hivatkozva állította. Szó van arról is, hogy készített egy 300 oldalas jelentést, amelyet azonban eddig nem hozott nyilvánosságra, mert hírszerzőkre történtek benne hivatkozások. A Clarin napilap egyébként úgy értesült, hogy vasárnap a rendőrség a lakásban megtalálta az említett jelentést.

Az ellenzék kezdeményezésére tűzték ki a hétfői képviselőházi ülést az ügyész szerdai televíziós megnyilatkozása alapján, amelyben megvádolta Cristina Fernández elnököt és külügyminiszterét is. Patricia Bullrich ellenzéki képviselőnő a TN televíziós csatornának most azt mondta, hogy szombaton még háromszor is beszélt telefonon Nismannal, aki zárt ülést kért hétfőre, pontosan állításai bizonyításának hírszerzői vonatkozásaira tekintettel. A képviselőnő szerint az ügyész jelezte a beszélgetésen, hogy számos fenyegetést is kapott szerdai nyilatkozata óta.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.