Hirdetésben üzentek Obamának
A feszült venezuelai–amerikai viszony is témája a Caracasban kedden kezdődött ALBA-országok rendkívüli csúcsértekezletének. Mint Nicolás Maduro elnök előzetesen közölte, a találkozón elemzik Washington „beavatkozását és agresszióját” annak fényében, hogy Barack Obama amerikai elnök március 9-én rendeletben Venezuelát fenyegetésnek minősítette az Egyesült Államok nemzetbiztonságára.
A mostani találkozó feladata, hogy az ALBA tagországai egyeztessék álláspontjukat, és közös nézetet alakítsanak ki az áprilisban Panamavárosban esedékes kontinens-csúcstalálkozóra, egyebek között éppen az USA és Venezuela viszonyáról. – Közös hangon kívánjuk Obama tudtára hozni, hogy „elég az imperialista visszaélésekből, itt az ideje egy új kapcsolatoknak Észak-Amerika, Latin-Amerika és a karibi országok között” – mondta Maduro.
|
Graffiti Caracasban. Több tiszteletet követelnek
Carlos Garcia Rawlins / Reuters |
A panamai találkozót nagy érdeklődés előzi meg, ugyanis fél évszázada első ízben Kuba elnöke (Raúl Castro személyében) is jelen lesz az AÁSZ (Amerikai Államok Szervezete) csúcstalálkozóján, amely alkalmat ad egy Obama–Castro-tárgyalásra is. 2012-ben a kolumbiai Cartagenában tartott tanácskozáson kezdeményezték a latin-amerikai országok Kuba visszatérését az AÁSZ-csúcsra.
A mostani ALBA-tanácskozás várhatóan egyhangúan elítéli Washington lépéseit Venezuela ellen. A hangnem alighanem még határozottabb lesz, mint az Unasur (a dél-amerikai tömörülés) hétvégi külügyminiszteri találkozóról kiadott nyilatkozaté. Az ALBA ugyanis főleg baloldali vezetésű államokat tömörít, az alapító Venezuela és Kuba mellett Bolivia, Ecuador, Nicaragua, valamint a venezuelai kedvező olajszállításokban érintett kis karibi országok a tagjai.
Az idős, háttérbe vonult Fidel Castro egyébként egy héten belül másodszor írt nyilvános levelet Madurónak. Az elsőben, még egy nappal Obama rendelkezésének bejelentését követően, Kuba teljes támogatásáról biztosította Venezuelát az Egyesült Államokkal szemben. Most kedden a Granmában közzétett levélben közvetve utalt a Venezuelában kezdett „antiimperialista" hadgyakorlatra, s méltatta a hadsereg szerepének fontosságát és hűségét. Hangsúlyozta, hogy talán egész Latin-Amerikában a venezuelai hadsereg van a legjobban felfegyverezve.
Szűkszavúság harmadszor
Havannában hétfőn megtartották az USA és Kuba diplomáciai kapcsolatai rendezéséről kezdett tárgyalások harmadik fordulóját. Míg a két korábbi – havannai és washingtoni – találkozót követően részletesen tájékoztatták a nemzetközi sajtót, most csak egy szűkszavú közleményt adtak ki kedden. Így nem derül ki, hogy sikerült-e előrehaladást elérni a két leendő követség diplomatáinak létszámáról és szabad mozgásukról. Miként az sem világos, hogy Washington kész-e még a követségek megnyitása előtt levenni Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.
A Granmában közzétett kubai közlemény szerint a találkozó „szakmai” légkörben zajlott, s a felek megállapodtak a kapcsolattartás folytatásában. Amerikai közlések is „a kölcsönös tisztelet” jegyében zajló „pozitív és konstruktív” megbeszélésekről szólnak. Eredetileg az volt a terv, hogy még az április 10-én esedékes panamavárosi amerikai csúcstalálkozót megelőzően megállapodásra jutnak a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről több mint fél évszázad elteltével.
Sajátos időzítésként a caracasi külügyminisztérium a The New York Times keddi számában egész oldalas fizetett hirdetésben üzent az amerikai népnek, hogy Venezuela nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra nézve. „Történelmünkben soha korábban nem fordult elő, hogy az Egyesült Államok elnöke rendelettel próbálta volna kormányozni a venezuelaiakat. Ez az imperialista parancs visszatérést jelent az USA és Latin-Amerika kapcsolatainak legsötétebb napjaihoz" – olvasható az üzenetben. Újra felszólítják Obama elnököt, hogy hagyjon fel a beavatkozást jelentő fenyegetésekkel, vonja vissza a rendelkezést, így a venezuelai hadsereg és titkosszolgálat hét vezetőjét sújtó szankciókat, a vízumtilalmat és bankbetéteik befagyasztását. Washington a venezuelai ellenzék elleni erőszakos fellépésre, az emberi jogok megsértésére hivatkozva hozta ezt a lépést.
Ugyanakkor kedden összeült az amerikai szenátus külügyi bizottsága is, hogy áttekintsék a Venezuelában egyre mélyülő politikai és gazdasági helyzetet, illetve annak hatását az USA és általában is a nyugati kontinens érdekeire.
