A Kathimerini című napilap szerint egyes szigeteken máris élelmiszer- és gyógyszerhiány alakult ki, mert nem tudnak fizetni a szállítóknak. Közben olyan hírek terjednek, hogy a népszavazás után még lejjebb viszik a pénzfelvételi limitet, sőt a bankbetéteket is megadóztatják – mint tették ezt Cipruson két évvel ezelőtt.
Éppen ezekkel a nehézségekkel magyarázzák, hogy folyamatosan szűkül a „nem” és az „igen” szavazatok hívei közötti különbség. A görög tévéadókon még pénteken is a pénzkiadó automatáknál kígyózó sorokat mutatták. Az Etnosz című napilapban közzétett legújabb felmérésben már a hitelezők kéréseit elfogadók kerültek többségbe (44,8 százalék), és kevesebben támogatták, hogy Görögország vegye saját kezébe a sorsa irányítását (43,4 százalék). A Bloomberg közvélemény-kutatása még az ellenzők csekély előnyét mutatta (43 százalék nem, 42,5 százalék igen).
Semmiképpen sem könnyíti meg a népszavazás a dél-európai tagállam sorsát. Ha a lakosság jóváhagyja is az EU–IMF-párossal kötött egyezséget, a Ciprasz-kormánynak távoznia kell: az európai partnerek végképp nem hinnék el, hogy olyan vezetés hajtja majd végre a reformokat, amely nyíltan e reformok ellen kampányolt.
Ha pedig a görögök nemet mondanak a hitelezőknek, egy ideig biztosan nem folytatódik a nemzetközi mentőprogram, amely nélkül viszont gondot okozhat – például – a bankok feltöltése készpénzzel vagy az állami alkalmazottak bérének, illetve nyugdíjának a kifizetése.
Végső nagy felvonulását tartotta pénteken a két tábor – a hitelezők kéréseit elutasító tüntetők összecsaptak a rendőrökkel –, és Alekszisz Ciprasz még egy utolsó tévébeszédben kérte a polgárokat, hogy mondjanak nemet az EU–IMF-programra. Már csak azért is, mert ebben nem szerepel adósságelengedés, amely az athéni kormány egyik fő követelése.
A miniszterelnök idézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új elemzését, amely szerint Görögországnak az elkövetkező három évben további ötvenmilliárd euróra és jelentős adósságleírásra lesz szüksége, ha felszínen akar maradni.
Csak növelte a bizonytalanságot, hogy az államtanács (közigazgatási ügyekben a legfelső bíróság) pénteken meghallgatást tartott két görög állampolgár – egy ügyvéd és egy mérnök – beadványáról, amely a népszavazást alkotmányellenesnek nevezi.
Több érvet is felhoztak a referendum felfüggesztése mellett –a voksolást túl későn írták ki, az alkotmány tiltja a költségvetési politikára vonatkozó kérdéseket, ráadásul a mostani kérdés túl bonyolult és érthetetlen –, de a beadványt végül péntek este elutasították.
