Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár márciusban esedékes budapesti látogatása is hozzájárulhat a félreértések eloszlatásához. A Fidesz alapító tagja az Európai Unió szintjén is kiemelt Amerika-politikát sürgetett, szerinte a formálódó transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) minden buktatójával együtt kifejezi az USA és Európa hosszú távú egymásrautaltságát. – Európának élnie kell a lehetőséggel, hogy Barack Obama még elnöki ciklusában szeretne pontot tenni a TTIP lényeges elemeire – tette hozzá.
A kijevi hatalomnak az ország szuverenitásáért és területi integritásáért vívott küzdelmét Németh Zsolt a beszélgetésben többször forradalomnak és szabadságharcnak nevezte. Ilyen megfogalmazást ritkán hallani kormánypárti körökben.
– Magyarország a nemzetközileg elismert határai között fejlődő, a sorsáról maga döntő Ukrajna megerősödésében érdekelt –
hangoztatta az atlantisták közé sorolt politikus. Szerinte Ukrajna a barátait és az ellenségeit e mostani kritikus időszakban tanúsított magatartásuk alapján ítéli majd meg. Oroszország viszont még jó ideig közvetlen környezete destabilizálására fog törekedni, s ebben minden eszközt bevet, az energiafegyvert is. Fontosnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök – még az orosz elnök budapesti látogatása előtt – elment az ukrán fővárosba. A Kijevnek nyújtott magyar támogatás jele, hogy januártól ismét működik a „reverse flow", vagyis Magyarországról megy földgáz Ukrajnába.
Míg Putyin februári budapesti útját a nemzetközi sajtó és több külföldi politikus is úgy értékelte, hogy az orosz politika a magyarok felhasználásával ver éket a nyugati országok közé, Németh úgy fogalmazott: a magyar külpolitika Putyin veszélyes ölelését viszonylag sikeresen kezelte. Megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy az oroszokkal való atomenergetikai együttműködés szerinte külön elbánást igényel, ez érvényes arra is, hogy a nukleáris kooperációt el kell választani bármilyen szankciós kérdéskörtől.
|
Az égető probléma az, hogy elmosódott a határ a kül- és a belpolitikai viták között
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Elismerte, hogy a magyar miniszterelnök varsói útja – két nappal Putyin budapesti fogadását követően – nem teljesítette a várakozásokat. A lengyel politikusoktól, így Ewa Kopacz kormányfőtől kapott „jobbcsapottokat" a fideszes politikus a lengyel választási kampánnyal magyarázta.
A lengyelek szemében Orbán már Putyin trójai falova
Orbán Viktor február közepén találkozott Ewa Kopacz lengyel kormányfővel, aki hangsúlyozta, hogy Ukrajnának joga van döntenie sorsáról, és a rendszerváltás miatt tartoznak annyival egy megszállt országnak, hogy támogassák függetlenséghez való jogukat. A találkozóról korábbi cikkünkben olvashatnak bővebben.
Kelet-Közép-Európa meghatározó országában májusban államfőt, októberben új szejmet (parlamentet) választanak. A két fő politikai erő, a kormányzó Polgári Platform (PO) és az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) a Putyin-ellenességben véli megtalálni a fő kampánytémát. A balti államok részéről is tapasztalható elhidegülés ellenére Magyarországnak azonban nincs más választása, mint a közép-európai együttműködés, azt nem szabad veszni hagyni.
– A választások után kiderül, hogy a lengyelek tartósan kiábrándultak-e Orbán Viktorból és a Fideszből, vagy csak egy szerelmes átmeneti féltékenységi megnyilvánulásával van-e dolgunk, amit aztán Varsóban racionális megfontolásokból felülvizsgálnak
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy a visegrádi együttműködés szakítópróbája lesz-e az Oroszországhoz fűződő viszony, és nem jelenti-e Magyarország elszigetelődését, hogy az újabb regionális formációból, az osztrák-cseh-szlovák trió január végi slavkovi nyilatkozatából kihagyták, Németh Zsolt azt mondta, hogy a közép-európai együttműködés mindig is változó geometriájú volt. A slavkovi együttműködés kapcsán szerinte még korai riadót fújni, de figyelni kell erre a hármasra, valamint arra, hogy Ausztriát láthatóan számos európai viszonylat kapcsán fűtik együttműködési ambíciók. Magyarországnak a jövőben is kezdeményeznie kell, nemcsak a visegrádiak, hanem a horvátok, a szlovénok és az olaszok felé is.
A külügyi bizottság elnöke szerint a magyar külpolitika alkalmazkodásáról, illetve kezdeményezőképességéről 25 éve folyik vita. Az alkalmazkodás nem jelent szerinte meghunyászkodást, az országnak az használ, ha sikerül megtalálni a megfelelő arányt. Németh úgy látja, égetőbb probléma, hogy elmosódott a határ a kül- és belpolitikai viták között. A parlamenti pártoknak törekedniük kellene külpolitikai konszenzusra, orientációs csatározások helyett bizonyos önmegtartóztatás üdvözítő lenne. Majd arról beszélt, hogy a jócskán megváltozott európai és globális viszonyok közepette eljött egy új külpolitikai stratégia-alkotás ideje.
Sallerok és kokik
2010 óta Magyarország másként néz a világra és ezért a világ is másként tekint rá. Elveszítette a képességét, hogy megértse a világban zajló folyamatokat és azokra adekvát válaszokat adjon. Megfeledkezni látszik arról a tapasztalatáról, hogy az elkülönülés, a bezárkózás, a kizárólagosságra való törekvés és a gőg mennyi sorsfordító tragédia és kiaknázatlan lehetőség forrása volt már történelmében. A külpolitikai szakértők Andrássy-körének elemzését itt olvashatják.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsán azt mondta: a tavalyi dupla minisztercsere olyan féléves hátrányt jelentett, amit a tárca a többi minisztériumhoz képest megsínylett. A volt külügyi államtitkár a Bem rakpart kapcsán fontosnak tartja a konszolidációt, illetve azt, hogy a személyi állomány és a külpolitikai elképzelések tekintetében egyaránt az integráló megközelítés érvényesüljön.
