Az egyiptomi határon fekvő Rafah kemény harcok helyszíne az izraeli hadsereg és a palesztin szélsőséges szervezet, a Hamász egységei között egy pénteki emberrablás óta, amelynek az áldozata, Hadar Goldin hadnagy a vasárnap hajnali hivatalos bejelentések és az ezt bizonyító DNS-minták szerint az életét vesztette egy, maguk az izraeliek által végrehajtott légicsapásban.
Az izraeliek korábban kétszer is eltaláltak ENSZ-iskolát a Hamász rakétáira válaszul elindított hadművelet, a Protective Edge csaknem négy hete alatt. Palesztin források szerint másfél hete Beit Hanúnban 16 ember halt meg, amikor a helyi ENSZ-iskola udvarán landolt az izraeli tüzérség egyik lövedéke, a Gázaváros melletti Dzsabalíjában pedig tizenhatan vesztették az életüket egy hasonló, szerdán végrehajtott támadás során.
A rafahi támadás tényét Chris Gunness, az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezetének, az UNRWA-nak a szóvivője is megerősítette. A világszervezetnek a Gázai övezetben kilencven iskolája van, amelyekben összesen 260 ezer talált menedékre az Izrael és a Hamász közötti harcok elől. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár bűntettként ítélte el a támadást. Az Egyesült Államok a maga részéről szégyenteljes támadásról beszélt.
|
Goldin anyja és a testvére a családi ház előtt
Nir Elias / Reuters |
A rafahi kórház – írta vasárnap délután a Guardian tudósítója a helyszínről – teljesen megtelt a két nap alatti harcok palesztin sérültjeivel. Sok közöttük a fiatal, maximum tinédzserkorú fiú, akik a folyosókon állva várják, hogy bekötözzék a többnyire repeszek okozta sérüléseiket. Néhány kórházi ágyat a parkolóba kellett kivinni a zsúfoltság miatt. A városban nincs halottasház, úgyhogy az áldozatokat azonnal eltemetik.
Vasárnap a gázai harcoknak 48 halálos áldozatuk volt, amivel csaknem négy hét alatti összlétszám 1700 felett jár. Az áldozatok jelentős része civil. Ennek többek között az az oka, hogy a Hamász szívesen rejti el az arzenálját lakóházak és mecsetek közelében. Izraelnek 66 katonája esett el azóta, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök július 17-én szárazföldi offenzívára utasította a hadsereget.
Az izraeli kormány biztonsági kabinetje egy szombati ülésen úgy döntött, hogy nem keresi többé a tűzszünet lehetőségét a Hamásszal, aminek ellenére hétfő hajnalban a hadsereg bejelentést tett egy hétfőn kezdődő hétórás humanitárius fegyvernyugvásról.
Szombati hivatalos közlések szerint amint a szárazföldi offenzíva eléri a célját, egyoldalúan kivonja a katonákat a Gázai övezetből. Ez a cél a palesztin szélsőségesek Izraelbe is átnyúló alagúthálózatának a felszámolása, amihez az izraeli katonák hivatalos bejelentések szerint nagyon közel járnak már. Vasárnap egy részük meg is kezdte a kivonulást, az izraeli tankok húzódnak vissza a határ felé. Eközben este a Hamász rakétái miatt többek között Tel-Aviv és Beér-Seva felett megszólaltak a légvédelmi szirénák.
Vasárnap az ügyben megszólalt az Európai Unió is. José Manuel Barroso és Herman Van Rompuy, az Európai Bizottság, valamint az Európai Tanács elnöke közös közleményben követelte a harcok azonnali leállítását, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pedig a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt kommentárjában tett javaslatot az EU gázai határmissziójának, az EUBAM Rafahnak a felújítására. Ezzel Steinmeier szerint a fegyvercsempészet is megállítható lenne. A német külügyminiszter kiemelte, hogy a gázai konfliktus hosszan tartó rendezése csak akkor lehetséges, ha a Hamász nem jelent állandó veszélyt Izrael számára, a Gázai övezet lakói pedig az életkörülmények javulására számíthatnak. Laurent Fabius francia külügyminiszter július közepén vetette fel nyilvánosan az EUBAM Rafah felújítását. A Gázai övezet és Egyiptom közötti Rafah átkelőhelyen 2005-ben indult az határellenőrző küldetés, amelyet azonban a Hamász 2007-es választási győzelme után felfüggesztettek.
Netanjahu vasárnap a hadművelet folytatására tett ígéretet, elviselhetetlen árral fenyegetve meg a Hamászt, ha a palesztin szélsőségesek kitartanak az Izrael elleni rakétatámadások mellett.
A Spiegel vasárnapi számában egyébként arról ír, hogy az izraeliek lehallgatták John Kerry amerikai külügyminiszter megbeszéléseit a palesztinokkal az izraeli palesztin békéről szóló tárgyalások alatt. Kerry kilenc hónapon át ingázott az Egyesült Államok és a Közel-Kelet között a közvetítési kísérletek kudarcba fulladásáig, és mindennap telefonált is az ügyben. Ezekhez a beszélgetésekhez Kerry nemcsak titkosított vonalakat, hanem egyszerű műholdas telefont is használt, amelyre az izraelin kívül még egy titkosszolgálat rászállt – értesült hírszerzési forrásokból a német lap. A megszerzett információkkal az izraeli kormány nyilvánvalóan a maga érdekei szerint bánt a tárgyalásokon. Az ügyet firtató kérdésekre egyelőre sem az amerikai külügyminisztérium, sem Izrael nem válaszolt.
Kerryért enyhén szólva nem rajonganak Izraelben. Az amerikai külügyminiszter előállt ugyan egy tűzszüneti javaslattal, de ezt az izraeliek lesöpörték az asztalról, és volt, aki közvetve felszólította, hogy hagyja abba a próbálkozást. Az Egyesült Államok ettől az antipátiától és a rengeteg gázai civil halála miatti bírálatoktól függetlenül Izraelt támogatja. A kongresszus pénteken szavazta meg, hogy a Hamász-rakéták elfogásában kiválóan teljesítő izraeli légvédelmi rendszer, a Vaskupola 225 millió dolláros támogatást kapjon.
