A hatalom azonban egyelőre akadályokba ütközik. Amikor Piotr Glinski kulturális miniszter be akart tiltatni Wroclawban egy Elfriede Jelinek osztrák Nobel-díjas írónő műveiből összeállított darabot, a színház és a helyi önkormányzat együtt mondott nemet. A miniszter pornográfiát kiáltott, a művészek és a helyi politikusok ellenben a kultúra alkotmányos szabadságára hivatkoztak. A történet azért is vert fel port, mert jelzi, milyen irányban halad a lengyel belpolitika.
A PiS Jaroslaw Kaczynski pártelnök elképzelései és eszméi alapján építi fel a hatalmát. Kaczynski egyeduralkodó a pártjában. A kormány- és az államfő egyaránt az ő kottájából énekel. Nemrég a TV Republika nevű szélsőjobboldali tévében fejtegette, hogy az alkotmánybíróság a volt kommunista vezetők leszármazottainak gyűjtőhelye, azért kell vele végezni, mert akadályozná az általa óhajtott reformokat. (A reformok mibenlétéről ugyanakkor nem árult el részleteket.) A bíróság elnökének le kellene mondania, mert szembekerült a szejmmel, amelyet a nemzet választott – tehát a népszuverenitással.
A pártelnök a Lengyelországot érő külföldi bírálatokat agressziónak mondta. Olyannak, mint ami Magyarországot érte 1956-ban, Csehszlovákiát pedig 1968-ban. „De mi megvédjük magunkat!” – fejtegette. Nincs joguk a németeknek bírálniuk Lengyelországot (értsd pártja kormányzását), mert még mindig adósak a háborús jóvátétellel. Kaczynski a német nép általános és kifizetetlen anyagi és erkölcsi felelősségére utalt a lengyeleket ért sérelmek kapcsán. „Jogi értelemben ezek az ügyek aktuálisak, az ENSZ-ben soha nem rögzítették, hogy lemondtunk volna a háborús jóvátételről. Jogi értelemben nyitva áll az út” – mondta a teljhatalmú pártvezér. Ezzel jelezte korábbi németellenes vonala felélesztését, míg az oroszellenes frazeológiát külügyminisztere vette elő. Kaczynski egy következő mondatában az ellenzéket Lengyelország honi ellenségévé minősítette, amely külföldön jelenti fel a hazáját.
|
Lech Walesa
Fotó: Stringer / Reuters |
Az ellenzéki politikusok még nem találtak ellenszert a PiS gőzhengerére. Nyilvánvalóan nem készültek fel a Kaczynski-párt abszolút többségére. A liberális és baloldali közvélemény érzi a veszélyeket, és sokan hajlandók tüntetni a demokrácia védelmében, szombaton Varsóban ötvenezren vonultak az utcára. Igaz, a nacionalista-klerikális jobboldalnak is vannak népes tömegei.
A közvélemény-kutatások máris változást jeleznek: a legtöbben ma a Nowoczesna.pl (Modern Lengyelország) nevű új liberális pártra szavaznának, többen, mint a PiS-re, és többen, mint a korábbi kormánypártra, a Polgári Platformra. Ez azonban aligha rendíti meg Kaczynskit. Adam Michnik egykori ellenzéki politikus, a legnagyobb lap, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője azt nyilatkozta a lengyel tévében, hogy a PiS elnökét nem érdeklik sem a jó ételek, sem a lányok, sem a fiúk. Egyedül a hatalom és a bosszú foglalkoztatja. Talán ezért ígérte meg Lech Walesa volt elnök, a Szolidaritás alapítója, hogy ha kell, ismét élére áll a demokrácia védelméért folyó harcnak.
