– Attól, hogy egy szobor nem áll, az ideológia még nem tűnik el.
– Igen, valóban többről van szó, mint egy szobor létezéséről.
– A rasszista, antiszemita gondolkodást nem lehet a szoborral együtt kidobni…
– Sok olyan dolog van a világon, amit meg kellene változtatni, de egy ilyen szobor felállítása akár precedenst is teremthet. Nemcsak Magyarországon, hanem más olyan új európai demokráciákban, ahol olyan embereket rehabilitálnának, akiknek a tevékenysége ellen kifogás emelhető. Ismételni tudom tehát csak magamat: mindez a magyarok ügye, de fontos, hogy akik erről döntenek, tisztában legyenek azzal, akarnak-e azonosulni egy olyan emberrel, akinek a tevékenysége elítélendő.
Névjegy
Ira N. Forman
1974-ben politológia szakon végzett a Harvard Egyetemen. 1977-ben politikai igazgatóként a befolyásos lobbiszervezet, az Amerikai–Izraeli Közügyi Bizottság (AIPAC) törvényhozási összekötője lett. 1983-ban a Stanford Egyetemen szerzett MBA diplomát. Első kormányzati pozíciója Bill Clinton elnöksége idején a személyzeti hivatal kongresszusi összekötői posztja volt, majd a Demokrata Párt zsidó tanácsának igazgatója. 2011 őszétől Barack Obama elnök újraválasztási kampányának zsidó választókkal foglalkozó igazgatója volt. 2013 májusában nevezték ki az USA antiszemitizmussal foglalkozó hivatala különmegbízottjának.
– A látogatást végül eredményesnek tartja? Különös tekintettel a magyar kormányfőnek a Parlamentben elhangzott, ezzel az üggyel kapcsolatos kijelentésére, miszerint nem támogatja a Hóman-szobrot.
– Nem tudom biztosan, hogy mit is jelent ez esetben az eredményesség. Vannak szerintünk pozitív jelek. Például Székesfehérvár polgármesterének múlt pénteki nyilatkozata valamelyest pozitív jeleket mutatott. Úgy gondolom, hogy a miniszterelnök nyilatkozata a szoborral kapcsolatosan szintén pozitív volt. De várakozó állásponton vagyunk azzal kapcsolatban, hogy végül mi fog történni.
|
| Szabó Bernadett / Reuters |
– Azzal elégedettek, ahogyan a kormányfő a Hóman-szobor elutasítását kommentálta?
– Jelenleg nem feladatom, hogy a szóban forgó szoborral kapcsolatos egyéb kérdésekkel foglalkozzak. A nagyobb történelmi összefüggéseket is bizonyára meg kell majd vitatni, de ma nem ez a kérdés, hanem a szobor felállítása.
– Mit gondol, végül felállítják ezt a szobrot, vagy sem?
– Nem tudom biztosan. Noha most bizakodóbb vagyok, mint egy héttel ezelőtt, de nem tudom, várnunk kell, meglátjuk majd, mi történik.
Lázár nem hiszi, hogy L. Simon az ötletgazda
Nem ad hitelt Lázár János annak a „híresztelésnek”, hogy L. Simon László államtitkár hívta fel telefonon Fülöp Gyula régészt azzal, hogy szeretné, ha Székesfehérváron Klebelsberg Kunó mellett annak államtitkára, Kornis Gyula és Hóman Bálint is szobrot kapna. (Ezt a Fejér megyei múzeum volt igazgatója maga állította lapunknak nyilatkozva. Az államtitkár arról is biztosította, hogy „a pénz megvan rá”.)
– Nem akarom megsérteni Székesfehérvár polgárait, akik közül tudomásom szerint nagyon sokan gondolják úgy, hogy a város és elsősorban Hóman Bálint, a város volt parlamenti képviselője megérdemli, hogy legyen szobor. Ha én ezt leszűkíteném két ember vitájára, megsérteném azokat, akik ennek a szobornak a felállítását civilként támogatták. Ez a civilek dolga – mondta Lázár szerdán.
A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a kormány lezárta az ügyet, a civilek visszafizették a kormányzati támogatást, Orbán Viktor pedig a parlamentben már elmondta, nem támogatja sem a Hóman- sem egy Horthy-szobor felállítását.
– Azt a civilektől kell megkérdezni, lesz-e Hóman-szobor – tanácsolta végül munkatársunknak Lázár János. (Cs. I.)
