A fideszes Gál Kinga, a bizottság alelnöke „nagy hűhó semmiért”-nek nevezte a vitát, ahol a már jól ismert hangos kevesek verték félre a harangokat.
Még nem fordult elő az Orbán Viktort és kormányát pellengérre állító európai parlamenti viták ötéves történetében, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (ENP) nevében felszólaló külföldi képviselők egységesen és határozottan bírálják a budapesti kormány lépéseit. Az eredetileg a halálbüntetés visszaállításának lehetséges európai következményeiről rendezett EP-vitán, amelyen a bevándorlással kapcsolatos hivatalos magyar álláspont is nagy hangsúllyal került szóba, megtörtént a csoda: a fideszes Gál Kinga és az RMDSZ színeiben politizáló Sógor Csaba kivételével, a felszólaló ENP-képviselők megütközésüknek és felháborodásuknak adtak hangot a legutóbbi magyarországi fejlemények miatt.
A német kereszténydemokrata Monika Hohlmeier, az ENP frakció vezérszónoka eleinte igyekezett tompítani az Orbán-kormányt célba vevő bírálatokat azzal, hogy üdvözölte a halálbüntetést elutasító hivatalos budapesti nyilatkozatokat. Később azonban, miután helyben megismerkedett a bevándorlásról szóló kérdőív tartalmával, szokatlanul erélyesen kelt ki a szerinte „elfogadhatatlan” kérdések ellen, amelyek „megalapozatlan félelmeket” keltenek az emberekben.
Ennél keményebb szavakat használt párttársa, Frank Engel, aki korábban sem takarékoskodott a Fideszt bíráló szavakkal. A luxemburgi képviselő azt mondta, a dél-európai diktátorok bukása óta nem volt kormányfő Európában, aki előhozakodott volna a halálbüntetés visszaállításának gondolatával. „A 2004 óta csatlakozott országok pontosan tudták, hogy milyen értékközösség tagjaivá válnak, ezek a normák és értékek írásba vannak foglalva” — jelentette ki.
Az Európai Bizottság képviseletében az igazságügyi főigazgatóság megbízott vezetője, Paraskevi Michou megismételte a testület korábbi álláspontját, amelyet Jean-Claude Juncker elnök és Frans Timmermans alelnök szóban, illetve írásban fejtettek ki a halálbüntetés visszaállíthatóságáról. E szerint Brüsszel nem késlekedne a szankciókat is maguk után vonó, úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás megindításával, ha bármelyik tagállamában ismét büntetési tétellé válna a halálbüntetés. A bevándorlásról szóló kérdőívvel kapcsolatban mindössze annyit jegyzett meg, hogy „a nemzeti konzultáció nem ok arra, hogy az Európai Bizottság hivatalos eljárást indítson”.
|
Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő az Európai Parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának brüsszeli vitáján
MTI/EPA/Julien Warnand |
A vitában felszólaló szocialista, liberális, szélsőjbaloldali és zöldpárti képviselők valamennyien megütközésüknek adtak hangot az Orbán-kormány lépései, illetve nyilatkozatai miatt. A liberálisok ismét sürgették az Európai Bizottságot, hogy "ne csak Facebook bejegyzésekkel" bíráljon, hanem tegyen konkrét lépéseket az alapvető jogokat semmibe vevő tagállami gyakorlatokkal szemben. Sophie In't Veld holland liberális képviselő azt mondta, ha a többi uniós intézmény nem mozdul, dolgozzon ki az Európai Parlament mechanizmust az egyes országok emberi jogi teljesítményének ellenőrzésére.
A liberálisok álláspontjához csatlakozott a szocialista Niederemüller Péter, amikor azt mondta, hogy az EP plenáris ülésén kell foglalkozni az alapvető jogok és normák megsértésével. A DK alelnöke aláhúzta: nem Magyarország került a szégyenpadra, hanem a magyar kormány, amely tudatosan és szinsztematikusan szembefordul az Európai Unió alapvető értékeivel.
