galéria megtekintése

Pénteken megkaphatják a magukét a „cigányvadászok”

1 komment


Fekete Gy. Attila

Bár teljességgel nem zárható ki, nem valószínű, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezve pénteken új eljárás lefolytatására kötelezze a Budapest Környéki Törvényszéket az elsőfokú perben elkövetett eljárási hibák miatt.

Nem vétett olyan súlyos eljárási hibát a Budapest Környéki Törvényszék, amely érdemben befolyásolta volna az ítéletet, korlátozta volna a vádlottak jogait, akadályozta volna a védekezésüket. Ezért nem tartják valószínűnek a romagyilkosságok bírósági aktáinak ismerői az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését. Ez esetben viszont marad cigányvadászokként elhíresült Kiss Árpád és testvére István, valamint a harmadrendű vádlott, Pető Zsolt esetében a ténylegesen életfogytig tartó büntetés.

Első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a három fő vádlottat
Első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a három fő vádlottat
M. Schmidt János / Népszabadság

Kérdés azonban, hogy a negyedrendű vádlott, Csontos István, a katonai elhárítás volt ügynöke megússza-e az első fokon kiszabott 13 évvel. Az utolsó két támadásnál ő volt a cigányvadászok sofőrje. Titkosszolgálati kapcsolataira tekintettel az ügyészség szerint módjában állt volna az utolsó, de még az utolsó előtti gyilkosságot is megelőzni, ezért indítványozták az ő esetében az ítélet súlyosítását.

 

Még azok sem tartják valószínűnek az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését, akik egyébként osztják az azt kezdeményező Bérdi Zsolt ügyvédnek – az első rendű vádlott Kiss Árpád védőjének – jogi érveit. Mert például a részben (mintegy húsz percig) védő távollétében tartott tárgyalás már önmagában is objektív kizárási ok. Arról nem szól a törvény, hogy hány percig nem lehet védő nélkül a vádlott, csak azt mondja ki, hogy a védő jelenléte kötelező.

De akad még néhány hasonló „hiba", és jogilag Bérdinek akár igaza is lehet. Az mégsem valószínű, hogy sikerült meggyőznie az ítélőtáblát arról, hogy amit védence és társai tettek, nem „aljas indokból (rasszista indulatból), részben előre kitervelten, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, egy ízben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette", hanem csupán foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

Kiss Árpád elismerte, hogy Galgagyörkön, Tarnabodon és Piricsén is járt, de tagadta, hogy romákat ölni ment volna a településre. Beismerte, hogy feszültséget akart kelteni a romák és nem romák között, de azt mondta, nem gyilkosságokkal. Szerinte, ha ölni akartak volna, azt is megtehették volna. Ha a táblabíróság elfogadná ezt a védekezést, akkor a vaktában lövöldöző Kiss (és a gyilkossággal vádolt másik két cigányvadász is) tettét úgy kellene minősítenie, mint a gondatlan vadászét, aki a vaddisznó helyett a hajtóra adott le halálos lövést. Csakhogy a nyomozás adatai nem ezt a verziót erősíti.

Kiss Árpád és testvére, Kiss István 2008. július 20. és 2009. augusztus 2. között lőfegyverekkel és Molotov-koktélokkal nyolc településen támadtak a cigánytelepek lakóira. Hat romát, köztük egy ötéves gyermeket megöltek, többeket súlyosan megsebesítettek, és jelentős károkat okoztak a megtámadott házakban.

Az ügy minden részletét ismerők nem nyilatkoznak. Tart a per, és több, az ügyhöz szorosan kapcsolódó nyomozás sem zárult még le. Jelenleg is nyomoz a rendőrség a 2008. március 7-én Besenyszögön elkövetett fegyverrablás ügyében. Rendőrségi akciót színleve rabolták el akkor még ismeretlenek egy vadásznak az interneten eladásra meghirdetett fegyvereit. Később ezekkel követték el a romagyilkosságokat. A rendőrség keresi még azt az ismeretlent is, aki a cigányvadászok társaként részt vett a besenyszögi rablásban. Tart az eljárás Nyalka Éva, Kiss Árpád egykori barátnője ellen is, akit egymásnak ellentmondó vallomásai miatt az első fokon eljáró bíró jelentett fel hónapokkal ezelőtt.

Teljes titoktartás mellett folyik a vizsgálat a katonai titkosszolgálat négy (a nyilvánosság előtt) ismeretlen munkatársa ellen, akik nemhogy nem segítették, hanem bizonyíthatóan akadályozták annak idején a rendőrségi nyomozást. Később iratokat hamisítottak meg, és hazudozásra kényszerítették Csontos egykori tartótisztjét is.

Lekerült azonban a napirendről a polgári titkosszolgálat (akkor még NBH, azóta Alkotmányvédelmi Hivatal) felelősségének vizsgálata az ügyben. Az NBH debreceni kirendeltsége akkor állította le a szélsőségességük miatt évek óta szemmel tartott Kissék megfigyelését, amikor azok - a titkosszolgálatok által is tudottan - nagy tűzerejű fegyverek beszerzésére készültek  nagyjából a besenyszögi fegyverrablást megelőző hetekben. Amikor ez kiderült, az NBH menesztette debreceni kirendeltség-vezetőjét, aki a 2010-es kormányváltás után nem sokkal visszakapta az állását.

Azt sem tudhatjuk, hogy vajon hol és ki képezte ki Kisséket. Mert azt volt kommandósok állítják, hogy alapos felkészülés nélkül egyik támadást sem lehetett volna végrehajtani. Hol gyakoroltak? Mikor? És ez miért nem tűnt fel senkinek, ha egyszer megfigyelés alatt álltak?

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.