Az elnyomás elleni harc szimbóluma azóta is Manolisz Glezosz, akit a radikális baloldali párt, a Sziriza színeiben választottak be az EP-be. Ma már más „megszállók”, a nemzetközi hitelezők ellen küzd, s rendszeresen feltűnik a megszorítások, az EU/IMF páros elleni tüntetéseken az athéni Szintagma téren. A rendőrök többször is lefújták könnygázzal.
Régi harcot szeretne befejezni az Európai Parlamentben, ahol – mint ígéri – már a legelső ülésen felveti a német világháborús kártérítés ügyét. E törekvéssel a görög politikai élet és a közvélemény jó része egyetért: Németország fizessen sok milliárd eurót a náci megszállás alatt elszenvedett veszteségekért, valamint a kollaboráns athéni vezetés által a németeknek adott kölcsönök ellentételezéseként.
Roppant kényes vita ez. Németország – amely ma a 240 milliárd eurós görög mentőcsomag legnagyobb finanszírozója – azzal érvel, hogy már minden jóvátételt megfizetett. A legöregebb képviselőnek számít Glezosz az athéni törvényhozásban is, ahová 2012-ben a Sziriza tagjaként választották be. Sőt egyszer megjárta az Európai Parlamentet is, ahová még 1984-ben, a szocialista Paszok listáján került be, de egy évet sem maradt.
A baloldali eszméket – újságíróként és íróként is – mindvégig következetesen képviselte, manapság a bankok államosítását vagy a gazdagok megadóztatását sürgeti. Mint az Eleftherotypia görög napilapnak elmagyarázta, a gazdagok pénzéből meg lehetne menteni az országot ésműködőképessé tenni az államot.
Ellenfelei is elismerik, Glezosz az elveiért mindig bátran kiállt. Többször bebörtönözték a görög katonai junta (1967–1974) alatt is. Az AFP-nek felidézte, hogy cellájában szorgalmasan tanult földrajzot, nyelvészetet. Életéből tizenhat évet töltött börtönben vagy száműzetésben. Szerinte a görög baloldali pártoknak össze kellene fogniuk, hogy – a nézeteltéréseket félretéve – esélyük legyen végre átvenni a kormányrudat.
Pártja, a Sziriza, amely az EP-voksoláson a legtöbb szavazatot kapta, mielőbbi választásokat követel. A népet szolgálja: Glezosz mindig erre hivatkozik. Nem véletlenül. A nácik 1944-ben kivégezték a bátyját, aki üzenetet rejtett a sapkájába: „A görög népért halok meg.” A nép szót nagybetűkkel írta. Amikor a 91 éves EP-képviselő a nép hatalmáról és a népek Európájáról beszél, nem üres szavak ezek.
