Az ügyet nemrég egy harmadik bíró, a szenegáli Madiaye Niang vette át, miután a törvényszék – helyt adva Seselj panaszának – részrehajló magatartása miatt eltávolította Frederik Harhoff bírót.
Madiaye Niang azért kért most halasztást a törvényszéktől, hogy megismerkedhessen a hatalmas peranyaggal. Miután nem lehet tudni, mikorra teremtődnek meg a feltételek a folytatásához, ideiglenesen szívesen hazaküldenék a megromlott egészségi állapotú – rákkal operált és kemoterápiát kapó – Seseljt. A hágai törvényszék közvetett módon ezzel elismerte tehetetlenségét.
 |
Nehéz lenne kiretusálni: Nikolics és Seselj közös plakátja pártszakadás előtt
Ivan Milutinovic / Reuters |
Az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolt, 59 éves Seselj most épp 12 millió eurós kártérítést követel a törvényszéktől a szerinte indokolatlan fogva tartásért. Tizenegy és fél éve tartja vizsgálati fogságban a bíróság. Ő a leghosszabb ideje ítélet nélkül fogva tartott ember az ICTY történetében.
Az ideiglenes szabadlábra helyezésnek persze feltételei vannak, de Seselj nem kér a „belgrádi áruló rezsim” garanciáiból, és nem vállalja a korlátozásokat sem: nem hajlandó nyomkövetőt viselni, nyilvánosan bírálná a jövőben is a hágai törvényszéket, részt venne a közéletben, és az ideiglenes szabadlábra helyezés helyett tartós felmentést követel valamennyi vádpont alól.
A szerbiai kormány a héten úgy döntött, hogy vállalja a kezességet Seseljért, de csak akkor, ha a vádlott jogilag kötelező érvényű formában is kijelenti, hogy betartja az ideiglenes szabadlábra helyezés feltételeit. Zoran Kraszics, a Szerb Radikális Párt alelnöke azonnal riposztozott: Seselj egyetlen feltételt hajlandó elfogadni, mégpedig azt, hogy az ítéletig nem hagyja el Szerbiát. A többiről viszont hallani sem akar.
Nem tudni, hogy Seselj egykori párttársai – köztük Alekszandar Vucsics miniszterelnök és Tomiszlav Nikolics államfő – rettegnek-e a csetnikvajda esetleges hazatérésétől, és hogy visszatérése felkavarná-e a politikai állóvizet Szerbiában.
|
| Egy szívesen látott vendég a szerb elnöki palotában: Nikolic államfő pár napja fogadta Orbán Viktort (MTI/EPA/Koca Sulejmanovic) |
Vucsics 2006-ban még ott volt a Seselj mellett tüntetők között, és a radikális párt akkori főtitkáraként azt hangoztatta, hogy pártelnöke egész Szerbiáért harcol Hágában. Azóta persze jóval mérsékeltebb irányvonalat visz, és ezt Seselj fel is rója neki.
Állítólag a Scheveningen börtön folyosóin egyszer kijelentette: „Három célom van. Az első, hogy megdöntsem Tomiszlav Nikolics hatalmát. A második, hogy megdöntsem Alekszandar Vucsics hatalmát. És a harmadik: hogy megdöntsem Tomiszlav Nikolics és Alekszandar Vucsics hatalmát.” Miután e két politikus 2008-ban elhagyta a radikálisokat, és megalapította a Szerb Haladó Pártot, a csetnikvajda minden lehetőséget megragadott, hogy támadást intézzen ellenük.
A legtöbben úgy vélik, Seselj már nem sok vizet fog zavarni hazájában.
Még a teljesen ellenzékbe szorult jobboldali szervezetek vezetői is óvatosan nyilatkoznak: szerintük szükség van ugyan Seselj energiájára, de nem biztos, hogy az ő vezetésével válhatnának ismét parlamenti tényezővé a szerb nacionalista erők.
