Még akkor is, ha pénteken hagyományos vetélytársak találkoztak a riói Maracanában. A német játékosok közül Neuer és Khedira ünnepre készült, hiszen ötvenedik alkalommal léphetett pályára a válogatottban, az igazi jubileum előtt azonban Joachim Löw állt, mert szövetségi kapitányi pályafutása hetvenötödik győzelmére vezethette együttesét. (Száztíz meccsből.) Az nem mondható, hogy a gondviselés vele lett volna, mivel keretének hét tagja is enyhe influenzán esett át a mérkőzést megelőző két napban, ezért aztán csütörtökön huszonkét labdarúgónak tartott edzést a szakvezető, mert látni akarta: ki, milyen fizikai állapotban van.
Elvégre a tét nem volt csekély: a németek köreiben úgy tartották, hogy ez a nemzeti együttes legfontosabb meccse a 2012-es Európa-bajnokság olaszok elleni, keserű elődöntője (1-2) óta. De Thomas Müller már messzebbre tekintett: „Csak akkor nem leszek csalódott – mondta –, ha elnyerjük a világbajnoki címet."
A legutóbb 1990-ben vb-aranyérmes német válogatott reményeit erősítette, hogy előző tizenöt találkozóján veretlen maradt – tíz győzelem, öt döntetlen –, és legutóbbi vereségét sem az A együttes, hanem az Egyesült Államokba kiküldött vegyes csapat szenvedte el (3-4).
A franciák kilenc meccses veretlenséget mutattak fel, s az ukránok elleni, kieséssel fenyegető kijevi pótselejtező (0-2) óta 29-3-as gólkülönbséget produkáltak hét győzelemmel és két döntetlennel.
A riválisok helyzetét nem könnyítette meg, hogy Rio de Janeiróba beszökött a forró tél. Napközben már csütörtökön 31 Celsius-fokot mértek, és hasonló volt a hőmérséklet pénteken is, ráadásul a meccs délután egy órakor, a hőség csúcspontján kezdődött.
|
Benzemáék hazakullognak
Ricardo Moraes / Reuters |
Az időjárás egyébként veszedelmes errefelé, mert reggel és naplemente után már hűvös van, igaz, a lehűléskor is kellemesebb a klíma, mint a buszokon, metrókon, éttermekben, szállodákban, amelyekben „ezerrel" nyomják a hideget a légkondicionáló berendezések. A leghelyesebb pulóvert és zakót vinni akárhova, különben bárki úgy járhat, ahogyan a német futballisták: megbetegszik hamar. A heves hűtést amúgy a brazilok sem bírják: annyi köhögő emberrel, mint itt, sehol másutt nem találkoztam.
A franciák és a németek persze mindenekelőtt azt kívánták, hogy a játék ne köhögjön...
A kékek fiataljai eleinte olyan megilletődöttek voltak, mint a bicegő jelentkező a tánciskolában – nem tudni, hogy a tét vagy a Maracana, még az is lehet, hogy mindkettő miatt –, az ellenfél viszont kimérten passzolgatott, a tűző napon is hideg fejjel fagyasztotta a labdát.
Ám hiába zajlott a hosszas német passzsorozat, amint Valbuena és Griezmann „akklimatizálódott", háromszor is komoly bonyodalmakat okozott a vetélytárs védősorának. Csak hát Benzema nem fejezte be azt, amit a szélsők elkezdtek... Hátul Mats Hummels is zavarba esett, elöl viszont korántsem: Kroos bal oldali szabadrúgását pazar fejessel küldte a léc alá, pontosabban a kapufára, ahonnan a labda a hálóba pattant (1-0).
A túlnyomórészt helyi szurkolósereg, melynek tagjai kivétel nélkül sárga mezben érkeztek a legendás riói arénába, „hullámzással" köszöntötte a gólt, egyébként meg majdhogynem csendben, olykor már-már egykedvűen szemlélte a mérkőzést. Ki kellett hát tennie magáért az egy szektornyi francia, illetve a stadion két tribünjét megtöltő német drukkernek. Az utóbbiak harsogtak is szépen, részint természetesen a vezető gól után, részint meg akkor, amikor Klose elbukott a tizenhatoson belül, de Pitana játékvezető jól látta, hogy a csatárnak nem volt mitől elesnie.
A harminckilenc éves argentin bíró különben nagy „fazon", a pályán tökéletes nyugalomban közlekedik, a pályán kívül meg azt hangoztatja: „Úgy szeretem a futballt, akár a grillpartit a barátaimmal." Valbuena még nála is jobban imádta volna a legnagyszerűbb játékot, ha hétméteres lövése a bal sarokba jut, ám Neuer ragyogó védéssel megakadályozta a francia egyenlítést. Ez már abban a szakaszban – az első fél óra elteltével – történt, amelynek során a publikum egyáltalán nem foglalkozott az európai rangadóval, hanem csak azt kiáltozta ütemesen: „Brasil!"
A rióiak akkor azért „visszatértek" a Maracanába, amikor Benzema kétszer (előbb a 41., majd a 44. percben) újra megjelent a német kapu előtt, de e látogatásainak egyike sem hagyott nyomot: előbb úgy fejelt, hogy labdája el sem jutott a kapuig – Hummels testéről csorgott le –, majd a tizenhatosról önzetlenül „hazaadott".
A szünetet egyenesen megváltásként fogták fel azok a brazilok, akik az alsó lelátó napos oldalán ültek, mert amint elérkezett a pauza, valósággal kimenekültek a stadionból. A fény- és hőmennyiség még nekik is sok volt...
A franciáknak ebben a környezetben kellett volna gyorsítaniuk, mert mindenki számára nyilvánvalóvá vált: ha abban a tempóban futballoznak, amilyen ritmusban az első félidőben játszottak, akkor két út áll előttük. Az egyik a szállodába, a másik onnan a repülőtérre vezet.
Magunk közt szólva, a németek sem csináltak sokat, de – szemben ellenfelükkel – sugárzott róluk a magabiztosság. Nagy előny ez a vb negyeddöntőjében (is), addig azonban, amíg 1-0-t mutatott az eredményjelző tábla, bármi megtörténhetett...
Ezzel együtt Neuer és társai beérték a minimális vezetéssel, miközben Valbuena nem győzött reklamálni a kizökkenthetetlen Pitanánál, hogy a rivális húzza az időt. A németek valóban nem törtek sebességi csúcsokra: lassították a játékot, a labdához hasonlóan megbecsülve a nekik kedvező állást.
Löw első cseréje szintén az „érd be annyival, amennyid van" bölcsességet tükrözte, hiszen a lehívott Klose ezen a találkozón már nem léphetett elő egyedüli vb-gólrekorderré – a csatár kettesben áll a lista élén a fenomén brazil Ronaldóval –, viszont a középpályán tovább javult a biztonság. Taktikailag feltétlenül felülmúlta vetélytársát a német együttes, amely a 82. percben eldönthette volna a meccset, de Özil átadása után Thomas Müller váratlanul luftot rúgott, az így még nagyobb helyzetbe kerülő Schürrle pedig a labdával lábon lőtte Lloris kapust. Majd a Klose helyett beküldött „rontópál" még egy ziccert eltékozolt (az előkészítő Müller a luft után nem szólhatott neki egy szót sem...), ám ez is belefért.
Az immár elődöntős németek duplán eltüntették a franciákat: a pályáról és a vb mezőnyéből is. Az utóbbi az előbbi logikus következménye.
Löw meg ünnepelheti a jubiláris juliálist...
NÉMETORSZÁG–FRANCIAORSZÁG 1-0 (1-0)
Negyeddöntő, Rio de Janeiro, 74 240 néző. Jv.: Pitana (argentin).
Németország: Neuer – Lahm, Boateng, Hummels, Höwedes – Müller, Khedira, Kroos (Kramer, 93.), Schweinsteiger, Özil (Götze, 83.) – Klose (Schürrle, 68.).
Franciaország: Lloris – Debuchy, Varane, Sakho (Koscielny, 72.), Evra – Pogba, Cabaye (Remy, 74.), Matuidi – Valbuena (Giroud, 85.), Benzema, Griezmann.
Gól: Hummels (13.).
