galéria megtekintése

Fejek fognak hullani: nagy botrányok vannak még a titkos iratok között

2 komment


Dési András

A jó egyéves és teljes titoktartásra a legbüszkébb Frederik Obermaier, a Panama-iratok közlésében kulcs­szerepet játszó Süddeutsche Zeitung oknyomozó újságírója. Szerinte a pénzmosást elősegítő off­shore ügyletek leleplezése, a globális ­visszhang ösztönzően hathat a közérdekű bejelentőkre.

Technikai ügyek, tudjátok, ilyen számítógépes dolgok! – Frederik Obermaier általában ezzel szerelte le szüleit, barátait, amikor a hozzá közel állók arról faggatták, mitől olyan fáradt és kimerült, mi az a munka, amely láthatóan igénybe veszi a Süddeutsche Zeitung (SZ) oknyomozó újságíróját. A „technikai ügyeket”, a „számítógépes dolgokat” a világ ma már Panama-iratokként és az elmúlt évtizedek legnagyobb leleplezési botrányaként ismeri. A 32 éves Obermaier a müncheni szerkesztőségben azt az először két-, majd hatfős, a végső fázisban pedig harminc, részben külföldi szakemberből ­álló csapatot irányította, amelynek jó egyéves tényfeltáró tevékenysége, a pénzmosást, vagyonelrejtést elősegítő off­shore ügyletek leleplezése globális figyelmet és komoly politikai következményeket váltott ki.

Reykjavíki tüntetés a botrányban érintett izlandi miniszterelnök ellen
Stigtryggur Johannsson / Reuters

A történet 2015 elején kezdődött. Bizonyos John Doe kereste meg a Süddeutsche Zeitungot azzal, hogy adatokat osztana meg vele. Bár az amerikai kultúrában John Doe az átlagos, név nélküli embert jelenti, Obermaier gyorsan rájött, hogy valóságos kincshez jutnak. – A panamai ügyvédi iroda, a Mossack Fonseca és ügyfeleinek dossziéjában sok minden mellett az volt a lenyűgöző, hogy 2015. végi történések is előjöttek – mesélte lapunknak az újságíró, akinek már több nagy „fogása” volt. Például annak nyilvánosságra hozatala, hogy a brit hírszerzés, a GCHQ hogyan csapolta meg az Atlanti-óceán alatt húzódó távközlési vezetéket, s hallgatta le az USA és Nagy-Britannia, illetve Németország közötti telefon- és internetforgalmat.

 

John Doe-ról nem tudni, hogy férfi vagy nő, magányos harcos vagy csoport húzódik-e meg a név mögött. A kommunikációról Obermaier annyit árult el, hogy „különböző titkosított csatornákat” használtak. A szivárogtatónak ez volt az egyetlen feltétele, a 2,6 terabyte-ot kitevő „aranyért” nem kért egy centet sem. Annyi kiderült, hogy erkölcsi indíttatással magyarázta tettét. A titkosított kommunikáció különlegesen védett számítógépeket és helyiségeket is igényelt, ezeket az SZ főszerkesztősége biztosította. – Voltak olyan gépeink, amelyeket sosem kapcsoltunk rá az internetre. Tartottunk hackertámadásoktól, de szerencsére nem indítottak ellenünk semmilyen kiberrohamot – tette hozzá Obermaier.

Frederik Obermaier

Az elmúlt tizenkét hónapot a riporter élete legőrültebb, legizgalmasabb és legkevesebb alvást engedélyező évének tekinti. – Olyat sosem éreztem, hogy nem bírom tovább, feladom. Sokszor persze jó lett volna valakivel beszélnem a rám nehezedő teherről, de tudtam, nem tehetem meg. A történetben az a legszebb, hogy a globálissá bővült, közel 380 fős csapat minden tagja tudott titkot tartani – hangoztatta.

A Panama-papírok jelentőségét Obermaier abban látja, hogy a leleplezés ösztönözhet más közérdekű bejelentőket. – Láthatják, hogy felelősen bánunk a ránk bízott informá­ciókkal, s meg tudunk birkózni ekkora adatmennyiséggel. A Süddeutsche Zeitung Németországban jelentős újság, de világviszonylatban a közelébe sem jön a The New York Times ismertségének – tette hozzá. Szerinte az is mozgósíthatja az informátorokat, hogy a leleplezések kormányt buktatnak, és az amerikai elnök is megszólalt az ügyben.

Az idén két Oscar-díjjal elismert Spotlightot csak pár hete látta, de a Panama-iratokat nem hasonlí­taná a katolikus egyházon belül eltussolt gyermekmolesztálási ügyekhez. – A bostoni újságíró-kollégák számára a nyomozás emberileg, érzelmileg sokkal nehezebben elviselhető, feldolgozható volt – mondta Ober­maier, aki szívesen venne ki pár nap szabadságot, de azzal várnia kell. Anyaguk még bőven van a tárban.

Névjegy

Frederik Obermaier
1984-ben született az alsó-bajorországi Eggenfeldenben. Az Eichs­tätti Katolikus Egyetem mellett a kolumbiai Bogotában és a jemeni Szanaában tanult. 2009 óta a Süddeutsche Zeitung oknyomozó újságírója. Már 2013-ban nagy hul­lámokat kavaró cikket publikált off­shore machinációkról, komoly figyelmet keltett a német fegyvergyártókról írt riportja is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.