Az ellene emelt vádakat, bekapcsolását az alapjaiban is vitatott perbe politikailag motiváltnak minősítette. Hosszasan sorolta a hazájáért tett szolgálatait, kitüntetéseit, s azt állította, hogy mostani meghurcolása - hiszen 2010 óta házi őrizetben tartják - a baloldali körök „bosszúja" Che Guevara elfogásáért.
Az El Deber napilap beszámolója szerint a tárgyaláson emlékeztetett arra is, hogy több ízben terveztek merényletet ellene, így 1968-ban egy Rio de Janeiróban tartott nemzetközi katonai találkozón tévedésből helyette egy német tisztet gyilkoltak meg gerillák. Evo Morales baloldali kormányában is vannak egykori gerillák, akik gyűlölik őt – állította.
 |
Che Guevara holtteste Vallegrande kórházában 1967. október 9-én
Reuters |
Nem nevezte néven Álvaro García alelnököt, aki egy indián őslakos gerillamozgalomnak volt tagja, ám egyes állítások szerint a kezdetektől fogva az alelnök testvére kezében futottak össze a szálak a terrorizmus per kreálásával, így Rózsa Flores feltételezett manipulálásával is. Rózsát a Santa Cruz-i Las Americas szállodában 2009. április 17-én a kommandós akcióban kivégezték, tehát végleg elhallgattatták, miként Magyarosi Árpádot és az ír Martin Dwyert is.
Ezt gyakorlatilag Marcelo Soza ügyész is beismerte, miután idén márciusban Brazíliába szökött, azután, hogy vádat emeltek ellene, amiért tagja volt a gyanúsítottakat zsaroló, tőlük enyhébb börtönviszonyok és ítéletek ígéretével pénzt kicsaló belügyes csoportnak. Soza több Brazíliából adott nyilatkozatában elismerte, hogy felső nyomásra cselekedett a nyomozás során, a vádemelésekkor. Most viszont Gary Prado vallomástételekor gyorsan reagált, mondván a tábornokkal szembeni vádak Rózsával tartott kapcsolatáról megalapozottak. Gary Prado a tárgyalóteremben ezért a bíróság népi ülnökeinek lelkiismeretére apellált, mondván, neki, a hazafinak vagy a szökésben lévő ügyésznek hisznek?
Gary Prado egyébként két könyvet is írt korábban Che Guevaráról, most pedig két interjúban is felidézte az 1967 októberében történteket. Eszerint környékbeli parasztok jelezték, hogy merre látták az idegen fegyvereseket. Osztagával ekkor indítottak hajtóvadászatot. Két katonája jelentette, hogy az üldözés során elfogtak két gerillát. Odament hozzájuk, s a megsebesült Che akkor azt mondta neki: „Többet érek élve, mint holtan". Nyilvánvalóan nem akart meghalni, ezt erősíti az is, hogy pisztolyában még volt golyó. A rajtaütésben, tűzharcban meghalt vagy megsebesült katonákat és gerillákat aztán a parasztok segítségével vitték el La Higuera faluba, így Chet és bolíviai társát, Willyt is az iskolába. Hajnalban érkezett a titkos üzenet az akkori bolíviai elnöktől, hogy a két túlélő gerillát ki kell végezni. Joaquin Zenteno ezredes jelölt ki két önkéntest, Mario Terán kapta a parancsot Che lelövésére.
Majd fél évszázaddal később, most a napokban talált rá az El Mundo spanyol napilap két munkatársa Santa Cruz de la Sierra városban a feltételezett Mario Teránra. A 72 éves, egykori katona azonban azt állította, hogy tévedésről van szó. Ott volt ugyan a Kubából érkezett gerillák felkutatását célzó hadműveletben, de nem tartózkodott La Higuerában Che elfogásakor. A félreértés abból adódik, hogy szerinte hárman is voltak Mario Teránok a katonák között. Gary Prado ugyanakkor azt mondta a spanyol lapnak, hogy még annak idején ő tanácsolta a kiskatonának, hogy soha ne fedje fel tettét, mert valakik bosszút fognak állni.
