"Tuskon áll, hogy kidolgozza a kompromisszumos javaslatot, és meggyőzzön mindenkit" - mondták a nevük elhallgatását kérve nyilatkozó illetékesek. Az európai tanácsi elnök állítólag reggel 7 órakor hagyta el az előző napon kezdődött csúcstalálkozó helyszínét.
|
Cameron csak akkor ír alá bármit, ha mindent megkap
Francois Lenoir / Reuters |
Más források beszámolója szerint a hajnalba nyúló tárgyalásokon eddig egyik főbb vitás pontot sem sikerült rendezni. Angela Merkel német kancellár péntek délelőtt hangsúlyozta, országa készen áll a kompromisszumra annak érdekében, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke pedig kijelentette, szerinte pénteken sikerül megállapodásra jutni a brit reformkövetelésekről. "Komolyan bízom benne, hogy Nagy-Britannia benne marad az EU-ban" - mondta.
Hasonló véleményének adott hangot Mariano Rajoy spanyol ügyvivő miniszterelnök is. "Úgy gondolom, hogy egyezményre jutunk, és szerintem ez nagyon jó Európa, a britek és a magunk számára is" - vélekedett a kormányfő.
Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A brit miniszterelnök pártja tavaly májusi parlamenti választási győzelme óta komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megszerezze a reformokhoz szükséges támogatást. David Cameron e célból minden egyes tagállami vezetővel legalább két alkalommal egyeztetett, húsz tagországba ellátogatott, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz európai parlamenti elnökkel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével pedig közel harminc megbeszélést folytatott.
Bennfentes források szerint tovább bonyolítja a brit uniós reformigényekről szóló pénteki brüsszeli tárgyalásokat, hogy a görög miniszterelnök vétót helyezett kilátásba arra az esetre, amennyiben az EU-tagországok állam- és kormányfői nem garantálják számára, hogy a jövőben nem fogják lezárni Görögország északi, Macedóniával közös határát.
Nevük elhallgatását kérő illetékesek pénteki közlése szerint Alekszisz Ciprasz ezzel a felvetéssel az uniós vezetők csütörtökön kezdődött csúcsértekezletének nyitónapi munkavacsoráján állt elő.
|
Francois Hollande francia államfő, Angela Merkel német kancellár ÉS Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök kupaktanácsa - mindenkit aggaszt a görög vétó
John Thys / Reuters |
Az utóbbi időben több uniós ország részéről is elhangzottak a görög-macedón határ lezárására vonatkozó javaslatok, amire szerintük a menekültáradat megfékezése érdekében lenne szükség.
A görög kormányfő pénteken háromoldalú megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel, annak tartalmáról azonban egyelőre nem szivárogtak ki részletek.
Az Európai Uniót sújtó migrációs válság kezelése során a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, az unió külső határainak védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni - áll az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács által pénteken elfogadott zárónyilatkozatban.
A dokumentum szerint a nyugat-balkáni útvonalon érkező menekültáradat továbbra is súlyosan aggasztó, kezeléséhez összehangolt fellépésre van szükség, fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésének gyakorlatával, fel kell hagyni a koordinálatlan, egyoldalú intézkedésekkel.
A nyilatkozat leszögezi: végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést, a menedékkérők viszont nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban akarnak menedéket kérni.
Világossá teszi a dokumentum azt is: a külső határokon meg kell tagadni a belépést azoktól, akik nem tesznek eleget a beutazási feltételeknek, és menedékkérelmet sem akarnak az adott országban benyújtani.
