Ugyanakkor kérdés, az európai tagállamok tudnak-e áldozatot hozni rövid távon. Úgy tudjuk, az Európai Bizottság már dolgozik egy hatástanulmányon, amely részletezi a gazdasági szankciók hatását Európára. A háttérben megbeszélések folynak arról is, hogyan tudnák a tagállamok egymást kisegíteni, ha valóban életbe léptetnek ilyen szankciókat.
|
A látszat csal: a Krímben már az orosz zászló lobog magasabban
Vasily Fedosenko / Reuters |
Ám senki sem akar egyedül lépni: úgy tudjuk, a franciák például hajlandók lennének felfüggeszteni az Moszkva által rendelt helikopterszállítókat akkor, ha például britek is korlátozzák az oroszoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat. Senki nem akar egyedül lépni, és mindenki alapvetően fontosnak tartja az EU egységének megőrzését a kérdésben.
Egyelőre egyetlen tagállam sem tette egyértelművé, hogy támogatnák-e a gazdasági szankciókat. Még a Moszkvával szemben keményebb vonalat képviselő lengyeleknek is óvatosan kell eljárniuk, mert nem akarják elidegeníteni a jóval mérsékeltebb németeket. Ezzel együtt a lengyelekben a legrosszabb történelmi félelmeket ébreszti fel az a benyomás, hogy Németország és Oroszország megegyeznek a fejük felett. – Az EU-nak össze kell szednie magát, és egyértelműen leszögeznie, hogy az ilyen agressziót nem tolerálja – fogalmazta meg reményét egy visegrádi ország diplomatája.
A magyar álláspont lényege is az, hogy igazságos teherviselést kell elérni, azaz az esetleg orosz válaszlépések hatását közösen kell vállalni. Uniós forrásunk szerint nem lehet kizárni, hogy az esetleges gazdasági szankciók több energiaprojektre hatással lesznek Európában. Azt hallani a folyosókon, hogy a „Krím elveszett”, de ezt senki nem fogja elismerni nyíltan – tette hozzá a visegrádi diplomata.
Az uniós vezetők célja most Ukrajna stabilizálása. Úgy akarják működőképessé tenni keleti szomszédunkat, hogy ugyanakkor ne az EU-nak kelljen teljes egészében megfizetnie ennek az árát. – Ukrajna politikailag kiszámíthatatlan, gazdaságilag fenntarthatatlan – jellemezte a helyzetet egy uniós forrás, aki szerint az EU eddig csak tünetei kezelésre volt képes.
Némi reményt ad, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) várhatóan még a héten elkészíti beszámolóját Ukrajnáról, de kérdéses, mennyire lesz képes Ukrajna például strukturális reformokra, ami az IMF-hitel egyik feltétele. Az uniós vezetők azért pénteken aláírják Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel a társulási egyezmény politikai részét, ám például az igazságszolgáltatási és belügyi fejezetek nélkül. Az Európai Bizottság szerdán 1 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást javasolt Ukrajnának.
Az EU-csúcs eredeti témája az energia lett volna, de ez most sem lesz elválasztható Oroszország kérdésétől. Diplomaták fordulópontként írják le a fejleményeket Európa és Oroszország kapcsolatában, de egyelőre nem látszik, hogy a krími agresszió végre valóban beindítja az energiaimport diverzifikálását Európában.
|
Szevasztopolban szerdán oroszbarát fegyveresek elfoglalták az ukrán haditengerészet bázisát
Baz Ratner / Reuters |
„Ez a totalitarizmus és a demokrácia csatája”
Teljes fegyverembargót kell bevezetni Oroszországgal szemben – érvelt lapunk megkeresésére Roland Freudenstein, a brüsszeli Európai Tanulmányok Központjának (CES) igazgató-helyettese, aki szerint az EU-nak épp ideje befejeznie a fegyverszállításokat Oroszországnak. A kutató szerint Putyin közvetlen munkatársaival szemben mindenképp be kéne vezetni szankciókat. Emlékeztetett, eddig azért nem lépett ellenük az EU, hogy ne zárja el a kommunikációs csatornákat, de ezek a csatornák eddig egyáltalán nem segítettek a helyzet megoldásán. Freudenstein szerint az EU-nak emellett arra kéne használnia a nyarat, hogy fejleszti a cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötőket, hogy aztán képes legyen az Egyesült Államoktól vásárolni ilyet. A konzervatív intézet kutatója szerint hosszú távon a palagáz kitermelését is újra kell gondolnia az EU eddig még vonakodó tagállamainak.
A NATO-ról szólva Freudenstein elmondta, a konfliktus új életet lehel a transzatlanti szervezetbe, hiszen középtávon kénytelen lesz felkészülnie európai vészhelyzetekre is. – A délszláv háborúk óta nem volt szükség a NATO-ra katonai értelemben Európában – emlékeztet a kutató, aki kifejtette, a szervezet egyelőre a balti államokat és Lengyelországot tudja megtámogatni a légierő fokozott jelenlétével, ami elsősorban pszichológiai megnyugtatást jelent a kelet-közép-európai országoknak. Oroszországgal szemben pedig hírszerzéssel, kiberhadviseléssel, illetve ellentámadásokkal tudna fellépni a NATO.
Freudenstein azt is kifejtette, nem ért egyet azokkal, köztük Zbigniew Brzezinskivel, akik geopolitikai konfliktusként írják le a kialakult helyzetet, Kelet és Nyugat harcaként. – Ez nem sakkjátszma – fogalmazott Freudenstein. A kutató szerint alapvetően a totalitarizmus és egy viszonylag modern, demokratikus, a jogállamiságon alapuló, gazdaságilag működőképes társadalmi modell között húzódik a konfliktus. – Erről szólt az Euromajdan, hogy milyen rendszerben akarnak élni az emberek – magyarázta a Bonnban született kutató. Ez a konfliktus Freudenstein szerint az európai polgárok jövőjére is hatással lehet: autokráciákban, vagy működő, jogállamiságon alapuló demokráciákban fognak-e élni.
