A maratonfutó – aki a családjával az Egyesült Államokban szeretne letelepedni – azzal vívta ki az addisz-abebai vezetés haragját, hogy célba érkezésekor a feje fölé emelte keresztbe tett kezét – úgy, ahogy az oromók is teszik a kormányellenes demonstrációkon.
A kelet-afrikai ország legnagyobb etnikai csoportjának tagjai évek óta panaszkodnak arra, hogy a kormány a társadalom margójára szorította őket, az elmúlt hónapokban pedig a békés tüntetések véres összecsapásokká fajultak, amelyekben Horne szerint a hatóságok brutális fellépése miatt félezer civil vesztette életét. A jelenlegi tüntetéshullámot az váltotta ki, hogy az etióp vezetés tavaly novemberben ki akarta szélesíteni az oromók földje – Orómia – által körülvett főváros, Addisz-Abeba közigazgatási határait. Az oromók így értékes földterülettől estek volna el. A kelet-afrikai ország közel százmilliós lakosságának harmadát adó közösség számos tagja vonult utcára, ami a fejlesztési tervek visszavonására késztette a kormányt. A tüntetések azonban nem maradtak abba.
– A többség már inkább azért demonstrál, mert a kormány túlzott erőszakkal lépett fel a tiltakozókkal szemben. Több ezer oromo van őrizetben anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene. Arról a sok ezer emberről nem is beszélve, akik kénytelenek voltak elmenekülni Etiópiából. Az ellenzéki politikusok közül is számos börtönben ül – magyarázta Horne, aki szerint a közeljövőben nem lesz jobb a helyzet Oromiában: a kormány akkor sem nagyon tudna egyezkedni, ha akarna, ugyanis addig üldözték a közösség tagjait, amíg alig maradt olyan prominens személy vagy intézmény, amellyel tárgyalhatnának.
Történelmi szembenállásról van szó. Daniel Berhane, egy Addisz-Abebában élő politikai elemző emlékeztet, hogy az Etiópiában élő etnikai csoportok döntő többségéhez hasonlóan a keresztény oromók 150 éve töltik be az áldozat szerepét. – Az emberek nem feledték el a történelmet. A sebek még nem gyógyultak be. Húsz évvel ezelőttig még a nyelvüket sem használhatták szabadon – nyilatkozta Berhane a BBC-nek. Az oromók arra panaszkodnak, hogy bár földjük rendelkezik némi autonómiával, a történelem során a mindenkori vezetés diszkriminálta őket, emiatt gazdasági, kulturális hátrányt szenvedtek, s a politikai döntéshozatalból is kiszorultak.
|
Egy oromo diák meggyilkolása miatt tiltakozó tüntetők Addisz-Abebában
Tiksa Negeri / Reuters |
Azokat az oromókat, akik nem voltak lojálisak a kormánypárthoz, üldözték vagy akár le is tartóztatták, és ez a gyakorlat mit sem változott. Többnyire azzal vádolják meg a kritikus hangokat, hogy annak a hatóságok által terrorista szervezetnek minősített Oromo Felszabadítási Front (OLF) tagjai, amely a múltban fegyveres harcot vívott a kormánnyal. A kabinet minden fórumon visszautasítja a vádakat. Getachew Reda kommunikációs miniszter a CNN-nek nyilatkozva tagadta például, hogy 500 civil vesztette életét a tüntetéseken, azt viszont igyekezett hangsúlyozni, hogy egy tucat rendőr esett „a lázadók” áldozatául.
Problémás éllovas
Etiópia az afrikai kontinens egyik leggyorsabban fejlődő állama. Az állami beruházásoknak és a nemzetközi segélyeknek köszönhetően látványos gazdasági fejlődés ment végbe, mióta 1991-ben véget ért a katonai diktatúra. Etiópia a terrorizmus elleni harcban fontos szövetségese a Nyugatnak, számos etióp katona harcol Szomáliában az al-Kaidához köthető Al-Shabaab terrorszervezet ellen. Civil csoportok azonban jó ideje figyelmeztetnek az emberi jogok megsértésére. Számos újságírót zártak börtönbe az elmúlt években, a politikai ellenzéknek sem jók a kilátásai, és egy nagyobb augusztusi tüntetés alkalmával két napra lekapcsolták az internetet az országban.
