galéria megtekintése

Ezüstérmet nyert az olimpián, de otthon inkább börtönbe zárnák

3 komment


Körösi Ivett

Már másfél évszázada az áldozat szerepét töltik be a társadalom margójára szorított oromók, akiknek tüntetései az utóbbi hónapokban véres összecsapásokká fajultak.

Börtön helyett hősöknek kijáró fogadtatásban lesz része Feyisa Lilesa olimpiai ezüstérmes maratonfutónak, amikor hazatér – igyekezett megnyugtatni a közvéleményt az etióp kormány. A riói olimpia legbátrabb sportolójának nevezett Lilesa ugyanis azt nyilatkozta, hogyha visszatér Etiópiába, legjobb esetben is börtön vár rá, amiért a világeseményen szolidaritását fejezte ki az oromo népcsoporttal, amelynek ő maga is tagja.

Lilesa ugyanúgy tiltakozott az oromók üldöztetése ellen, mint hazájában bárki más
Lilesa ugyanúgy tiltakozott az oromók üldöztetése ellen, mint hazájában bárki más
Lucy Nicholson / Reuters

A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet lapunknak nyilatkozó Etiópia-szakértője azonban kétségbe vonta a kormány állítását. – Az elmúlt kilenc hónapban sokan kerültek börtönbe azért a kézmozdulatért, amelyet Lilesa imitált. Általában elmondható, hogy mindazok, akik nincsenek a kormánnyal azonos állásponton, vagy szolidaritásukat fejezik ki a tüntetőkkel, a letartóztatást kockáztatják. Az őrizetben pedig nem ritka a kínzás – fejtette ki a Népszabadságnak Felix Horne.

 

A maratonfutó – aki a családjával az Egyesült Államokban szeretne letelepedni – azzal vívta ki az addisz-abebai vezetés haragját, hogy célba érkezésekor a feje fölé emelte keresztbe tett kezét – úgy, ahogy az oromók is teszik a kormányellenes demonstrációkon.

A kelet-afrikai ország legnagyobb etnikai csoportjának tagjai évek óta panaszkodnak arra, hogy a kormány a társadalom margójára szorította őket, az elmúlt hónapokban pedig a békés tüntetések véres összecsapásokká fajultak, amelyekben Horne szerint a hatóságok brutális fellépése miatt félezer civil vesztette életét. A jelenlegi tüntetéshullámot az váltotta ki, hogy az etióp vezetés tavaly novemberben ki akarta szélesíteni az oromók földje – Orómia – által körülvett főváros, Addisz-Abeba közigazgatási határait. Az oromók így értékes földterülettől estek volna el. A kelet-afrikai ország közel százmilliós lakosságának harmadát adó közösség számos tagja vonult utcára, ami a fejlesztési tervek visszavonására késztette a kormányt. A tüntetések azonban nem maradtak abba.

– A többség már inkább azért demonstrál, mert a kormány túlzott erőszakkal lépett fel a tiltakozókkal szemben. Több ezer oromo van őrizetben anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene. Arról a sok ezer emberről nem is beszélve, akik kénytelenek voltak elmenekülni Etiópiából. Az ellenzéki politikusok közül is számos börtönben ül – magyarázta Horne, aki szerint a közeljövőben nem lesz jobb a helyzet Oromiában: a kormány akkor sem nagyon tudna egyezkedni,  ha akarna, ugyanis addig üldözték a közösség tagjait, amíg alig maradt olyan prominens személy vagy intézmény, amellyel tárgyalhatnának.

Történelmi szembenállásról van szó. Daniel Berhane, egy Addisz-Abebában élő politikai elemző emlékeztet, hogy az Etiópiában élő etnikai csoportok döntő többségéhez hasonlóan a keresztény oromók 150 éve töltik be az áldozat szerepét. – Az emberek nem feledték el a történelmet. A sebek még nem gyógyultak be. Húsz évvel ezelőttig még a nyelvüket sem használhatták szabadon – nyilatkozta Berhane a BBC-nek. Az oromók arra panaszkodnak, hogy bár földjük rendelkezik némi autonómiával, a történelem során a mindenkori vezetés diszkriminálta őket, emiatt gazdasági, kulturális hátrányt szenvedtek, s a politikai döntéshozatalból is kiszorultak.

Egy oromo diák meggyilkolása miatt tiltakozó tüntetők Addisz-Abebában
Egy oromo diák meggyilkolása miatt tiltakozó tüntetők Addisz-Abebában
Tiksa Negeri / Reuters

Azokat az oromókat, akik nem voltak lojálisak a kormánypárthoz, üldözték vagy akár le is tartóztatták, és ez a gyakorlat mit sem változott. Többnyire azzal vádolják meg a kritikus hangokat, hogy annak a hatóságok által terrorista szervezetnek minősített Oromo Felszabadítási Front (OLF) tagjai, amely a múltban fegyveres harcot vívott a kormánnyal. A kabinet minden fórumon visszautasítja a vádakat. Getachew Reda kommunikációs miniszter a CNN-nek nyilatkozva tagadta például, hogy 500 civil vesztette életét a tüntetéseken, azt viszont igyekezett hangsúlyozni, hogy egy tucat rendőr esett „a lázadók” áldozatául.

Problémás éllovas

Etiópia az afrikai kontinens egyik leggyorsabban fejlődő állama. Az állami beruházásoknak és a nemzetközi segélyeknek köszönhetően látványos gazdasági fejlődés ment végbe, mióta 1991-ben véget ért a katonai diktatúra. Etiópia a terrorizmus elleni harcban fontos szövetségese a Nyugatnak, számos etióp katona harcol Szomáliában az al-Kaidához köthető Al-Sha­baab terrorszervezet ellen. Civil csoportok azonban jó ideje figyelmeztetnek az emberi jogok megsértésére. Számos újságírót zártak börtönbe az elmúlt években, a politikai ellenzéknek sem jók a kilátásai, és egy nagyobb augusztusi tüntetés alkalmával két napra lekapcsolták az internetet az országban.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.