Ha hihetünk a Hawking-Zuckerberg párosnak, mindössze 20 év alatt elérhetnénk a legközelebbi csillagot, a Proxima Centaurit, amely körül most egy kőzetbolygót fedeztek fel.
hirdetés
A Földnél alig nagyobb kőzetbolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Naprendszerhez legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül.
Fantáziarajz a Proxima b-ről és csillagáról ESO/M. Kornmesser
A Proxima b katalógusjelű planéta 11 nap alatt kerüli meg napját, és a lakhatósági zónán belül kering, épp megfelelő távolságban ahhoz, hogy folyékony víz lehessen a felszínén. A bolygót a chilei La Silla obszervatórium HARPS bolygókutató műszerével fedezték fel, az eredményeket a Nature-ben publikálták.
A naprendszer mindössze 4 fényévnyi távolságra van tőlünk, azaz csillagászati értelemben a szomszédságunkban van, a Kentaur csillagképben. A szabad szemmel nem látható Proxima Centauri valójában egy hármas rendszer tagja: tág pályán kering a nála sokkal fényesebb Alfa Centauri A-B kettőscsillag körül. (Egyes feltételezések szerint a Centauri B körül is kering egy bolygó, de ezt nem erősítették meg.)
Fantáziarajz a Proxima b felszínéről. A horizonton a Proxima Centauri, tőle jobbra pedig az AB Centauri kettőscsillag látható ESO/M. Kornmesser
A kutatócsoport a Pale Red Dot (Halvány Vörös Pötty) program keretében vizsgálta a Proxima Centaurit, amikor apró, ám rendszeres ingadozásokra lettek figyelmesek a csillag radiális sebességében, amelyeket, mint kiderült, a bolygó gravitációs húzása okozza - írja a PhysOrg. A csillag rendkívül lassan mozog: gyalogos tempóban (5 kilométer per órás sebességgel) közeledik, illetve távolodik a Földtől rendszeres időközönként, egészen pontosan 11,2 naponta. Az imbolygást egy a Földnél 1,3-szor nagyobb tömegű égitest okozza, ami mindössze 7 millió kilométeres távolságban kering központi csillaga körül, közelebb, mint a Merkúr a Nap körül.
A Proxima b ugyan a lakhatósági övezeten belül van, ez nem jelenti azt, hogy ideálisak volnának a körülmények az élet kialakulásához. Felfedezői szerint a planétát rendkívül erős ultraibolya- és röntgensugárzás éri, erősebb, mint a Földet.
hirdetés
"Már 2013-ban észleltünk bolygó létezésére utaló jeleket, de a bizonyítékok nem voltak meggyőzőek. Azóta további méréseket végeztünk az Európai Űrügynökség és mások segítségével a két éven keresztül folytatott Pale Red Dot kampány keretében"
- idézte a szaklap Guillem Anglada-Escudét, a Queen Mary University of London csillagászát.
A bizonyítást nehezítette, hogy a Proxima Centauri, ez a Naphoz hasonló, ám annál jóval kisebb és hűvösebb vörös törpe egy változócsillag (flercsillag). Fényessége a mágneses aktivitása miatt véletlenszerűen ingadozik, ami megtéveszthette a kutatókat. Hogy kizárják a tévedés lehetőségét, több óriástávcsővel vizsgálták a Proxima "villogását", az újabb mérések végül igazolták a bolygó jelenlétét.
A Nap, az A és B Centauri, valamint a Proxima Centauri méretarányos összehasonlítása Wikipédia
A felfedezés valójában több évtizedes kutatómunka és fejlesztés eredménye, hiszen az elmúlt 30 év alatt a csillagok radiális sebességének mérési pontosságát sikerült 300-ról 1 méter per másodpercre szorítani - magyarázta Paul Butler kutatásvezető, a Carnegie Egyetem csillagásza. Ennek köszönhetően már exobolygók százait sikerült felfedezni a legközelebbi csillagok körül.
Hawkingék már csomagolnának
iPhone méretű robotok seregét küldené a legközelebbi csillagrendszerbe, az Alfa Centauri környékére a Szilícium-völgy néhány kalandor vállalkozója, valamint Stephen Hawking, a világhírű fizikus-kozmológus. Hajmeresztő tervük szerint az út mindössze 20 évig tartana. További részletek: >>>
