galéria megtekintése

Erőszaktevő migránsokkal, rejtőzködő terroristákkal csábítják a választókat

Ismét egyedül alakíthat kormányt, vagy koalícióra kényszerül a Robert Fico vezette, önmagát szociáldemokratának nevező, ám valójában inkább populista párt, a Smer – SD – ez a szombaton esedékes szlovákiai parlamenti választások tétje. A voksoláson huszonhárom párt és mozgalom indul. A dél-szlovákiai polgárokat az is érdekli, hogy a Magyar Közösség Pártja hat esztendő után visszakerül-e a pozsonyi törvényhozásba.

Hangulatjavító szociális csomagokkal indította választási kampányát Szlovákiában a kormánypárt. Olcsóbbak lettek a vasúti bérletek, húszról tíz százalékra csökkentették néhány alapvető élelmiszer áfáját, a kisfogyasztóknak pedig visszatérítették a tavaly befizetett földgázdíjak néhány százalékát. Sokan – például a busszal közlekedők és a szénnel-fával fűtők – azonban kimaradtak az osztogatásból.

Robert Kalinak belügyminiszter megtépett választási plakátja Pozsonyban
Robert Kalinak belügyminiszter megtépett választási plakátja Pozsonyban
David W Cerny / Reuters

Őket és más elégedetlenkedőket a migránsveszély túlhangsúlyozásával igyekeznek a kormánypárt táborába terelni. Robert Fico szinte naponta ismételgeti, mekkora veszélyt jelentenek Szlovákia számára a bevándorlók között rejtőzködő terroristák. E héten az osztrák és a magyar zöldhatár közelében a szlovák idegenrendészek amerikai gyártmányú mobil kerítést húztak fel, amely előtt ugyancsak kampányolt a kormányfő. „Hazánkba is zúdulnának a bevándorlók, ha netán a jobboldali pártokból összefércelt alakulat kerülne hatalomra, mert ők befogadnák őket" – bizonygatta. Szerdán aztán Robert Kalinák belügyminiszterrel leugrott a görög-macedón határra, ahol menekültek ezrei torlódtak fel a Macedónia által felhúzott kerítés miatt. Szörnyülködtek egy sort, dicsérték a nem EU-tag Macedóniát, amely szerintük úgy viselkedik, ahogyan a schengeni zónához tartozó Görögországnak kellene, Kalinák pedig azt mondta, „spekulánsok és megtévesztettek” a menekültek.

 

Az Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kampányában is előtérbe került a migránsveszély. A budapesti erősítésként bevetett Nógrádi György legutóbb Érsekújváron azzal a „biztos forrásból származó" értesülésével sokkolta a hallgatóságot, hogy Németországban naponta legalább 500 bűncselekményt követnek el a bevándorlók, svéd városokban pedig már 55 olyan zóna van, ahova hazai polgár nem léphet be, mert a vezetést átvették a szélsőséges migránsok, akik a kiskorúakat gyakran megerőszakolják.

Az ellenzékiek többsége saját programjainak népszerűsítése helyett a kormánypárt korrupciógyanús ügyeit húzta elő. A leghangosabb szópárbaj Fico és Igor Matovic, a szintén ellenzéki Egyszerű Emberek és Függetlenek (OlaNO) elnöke között zajlik, aki bejelentette: a szlovák kormányfő és felesége a belize-i adóparadicsomban évekkel ezelőtt offshore céget alapított, amelynek a számláján tavaly 674 millió dollár volt. Fico nevetséges rágalmazást emlegetett, majd adócsalónak nevezte Matovicot egy nyolc évvel ezelőtti ügy miatt.

Ebben a hangzavarban szinte senki sem figyelt azokra a pártokra, amelyek saját választási programjukkal igyekeztek kampányolni. Nem járt sikerrel Bugár Béla pártelnök törekvése sem, aki a Most-Híd és két szlovák jobbközép ellenzéki párt összefogását kezdeményezte. Ugyanis az önmagát harmadik alternatívaként hirdető párt, a Háló (Siet) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetői a Smer – SD oldalvizén surrannának be a hatalomba. Ezért inkább csak elméleti esély mutatkozik a teljes kormányváltásra, többpárti jobbközép kabinet felállására.

A kampányhajrá előtt borúlátó az ismert szociológus, Martin Slosiarik is. „Csökken a szavazókedv, mert az elmúlt hetekben tapasztalható kölcsönös sárdobálás nem mozgósította a bizonytalan választópolgárokat, hanem a közélettől megcsömörlöttek számát növelte. Ötven százalék körüli részvételt várok" – vélekedett.

A két legnevesebb közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi adatai alapján a Smer – SD pártra a szavazásra jogosultak 32,5, illetve a 34,6 százaléka voksolna. Második a Háló 15 százalék körüli támogatottsággal. Harmadik helyre a jelenleg parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jött fel, amely másfél éve megszabadult az idült alkoholizmusáról és magyarallenességéről elhíresült elnökétől, Ján Slotától. A Most-Hídra voksolók aránya 7, illetve 8,2 százalék. A Magyar Közösség Pártja az MVK adatai alapján meghaladja az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a Focus viszont csak 3,6 százalékot mért.

Nincs magyar összefogás

Az idén sem kötött politikai szövetséget a Most-Híd és az MKP. Bugár Béla szerint csak a választások után mérik fel, létrejöttek-e a politikai és emberi feltételek az együttműködéshez, megszűntek-e a párt elleni támadások, amelyek ezt a kampányt is gyakran jellemezték. Berényi József MKP-elnök, aki kedden Pozsonyban Magyar Levente budapesti külügyi államtitkárral találkozott, kifejtette: pártjuk ezúttal is nyitott volt az együttműködésre, amelyet a Híd utasított el, holott a szlovákiai magyarok társadalmi és kulturális szervezete, a Csemadok, valamint a több mint huszonöt civil szervezetet tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala is a felvidéki magyarság összefogását szorgalmazta. Önállóan indul a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is – támogatóinak a száma néhány százra tehető.


Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.