Ugyanakkor az is világos volt számukra: a római Kúriának olyan erős az európai–észak-amerikai befolyása, hogy ezen alapvetően csak egy más kultúrkörből érkező ember változtathat. A dél-amerikai választás azért is volt találó, mert kapcsot jelent a fejlett, illetve a tulajdonképpeni harmadik világ között.
Ferenc jezsuita, a habitusbeli és a származási különbség mellett ez is esélyt ad rá, hogy a hívek lemorzsolódásával, sőt botrányokkal, így a pedofi lügyekkel szembesülő világegyház újra utat találjon a tömegekhez. A magyarországi közhiedelemmel ellentétben a jezsuita rend sokkal közelebb áll ma az alsóbb néprétegekhez, és szociális érzékenysége is erősebb, mondja Jakab Attila.
Az új pápával szembeni politikusi-egyházi értetlenséget a teológiai műveltség alapvető hiányosságaira vezeti viszsza. Azt állítja továbbá: ahogyan Ferenc nyitottabb pápasága nem kedvez Spanyolországban sem az Opus Dei szervezethez kötődő bigott katolikus néppárti köröknek, úgy Magyarországon sem hajtja a katolicizmust hatalmi kérdésként kezelő Fidesz–KDNP malmára a vizet.
Az 1,2 milliárd hívővel büszkélkedő katolikus egyház hierarchikus felépítésű, és működésében érvényesül az engedelmesség követelménye. – Megreformálni kizárólag belülről lehet. De olyan intézményrendszerről van szó, amely képes regenerálódni, megújulni. Nagyon átgondolt lépésekkel most megpróbálják mozgásba hozni az egész nehézkes rendszert. Először Rómában próbálják rendbe tenni a dolgokat: az elmúlt egy év erről szólt. Ferenc reményt keltett az egyházon belül és kívül is, s azt sugallja: kellenek a hozzá hasonló példaképek, erkölcsi „útjelzők” a mai világban – mondja a vallástörténész. Szerinte a pápa igyekszik magát olyan hiteles emberekkel körülvenni, akiknek segítségével visszaverhető egy esetleges konzervatív reakció. Esetleg éppen a konzervatívnak tartott magyar katolikus egyház részéről.
Bergoglio nem III. János Pál vagy XVII. Benedek néven lépett a pápai trónra. Választott neve Assisi Szent Ferenc óta a szegénységgel, a szerénységgel, a mértékletességgel kapcsolódik össze. Könnyen lehet: a német Franz-Peter Tebartz-van Elst, a kacsalábon forgó palotát építtető limburgi püspök nem ütötte volna meg a bokáját másvalaki pápasága alatt. Az új szemlélet „guruló emblémája” a pápa harmincéves Renault-ja is.
– Nagy különbségek adódhatnak az egyházon belül mondjuk egy fényűzően élő püspök és egy szegény pap között. De éppen a fejlődő világban, ahonnan Bergoglio is érkezett, Latin-Amerikában vagy Afrikában számos lelkipásztor, szerzetes él közvetlen közelségben a legszegényebbekkel. Kevéssé ismert a magyar médiában mondjuk Pierre atya vagy az egyiptomi nyomorgókkal együtt élő Emmanuelle nővér példamutató alakja, mondja Jakab Attila.
A nyitás olyan, a hívek körében meghökkenést keltő elemekkel jár együtt, mint a melegek vagy az elváltak iránti tolerancia. Nem úszhatja meg az egyház a sok vihart kavaró pedofilügyek rendezését sem. „Nincs más választása, mint az, hogy szembenézzen ezzel a fájdalmas dologgal, és ezt következetesen végig is vigye.
A homoszexuálisok, illetve az elváltak kérdése is a szexuáletikához kapcsolódik, mint egyébként más vallások esetében is. Szigorú, frigid szexuáletikáról van szó. E tanítás elvein a katolikus egyház nem tud és nem is tudhat jelentősen változtatni. Ferenc hozzáállása abban jelent újat: nem állítja, hogy az ilyen emberek automatikusan a pokolba jutnak, és elkárhoznak. Leválasztja a szexuális magatartásokról az üdvösséget, és úgy látja: más emberi minőségükben ők is értékes emberek lehetnek. Ez persze szálka a konzervatív, bigott körök szemében.”
