Amikor jelezték, hogy a médiatörvény több eleme nem felel meg az európai jogszabályoknak, akkor azokat a magyar állam végül módosította. – A reklámadót jelenleg vizsgáljuk: ha ez azt mutatja, hogy sérülnek az alapjogok, előbb párbeszédet kell kezdeményezni, s ha nem történik változás, akkor kell további eljárást indítani – mondta.
A néppárti spanyol Esteban González Pons szerint a parlament többször foglalkozott Magyarország ügyével, ám ideológiai szempontból nem szabad megtámadni egy-egy országot. A parlamentnek nem az a dolga, hogy bíráskodjon egy-egy tagállam felett.
A szlovén szocialista Tanja Fajon azzal replikázott, hogy ha megsértik a jogállamiság alapjait, akkor követelni kell, hogy ezen változtassanak. A holland liberális Sophia in'T Veld szerint Magyarországon sok olyan törvény van, amelyek egyenként ugyan nem sértik meg az alapjogokat, de összeadódva gondot okoznak.
A francia szocialista Marie-Christie Vergiat arról beszélt, hogy Orbán Viktor Kínát, Törökországot és Oroszországot tartja követendő példának, a külföldi támogatást is élvező civil szervezeteket úgy tekintik, hogy idegen érdekeket szolgálnak. – Magyarországon a választások szabadok, de nem demokratikusak – vélekedett. A jobbikos Balczó Zoltán ekkor szót kért, és megkérdezte, hol van az leírva, hogy az alaptörvényeket liberális, kozmopolita alapelvek alapján kell betartani, és nem demokratikus alapon. A szintén jobbikos Morvai Krisztina azzal vétette magát észre, hogy megpróbálta „szétvitatkozni" a napirendet.
A zöldpárti holland Judith Sargentini szerint az Orbán-kormány kompromittálja a civil szervezeteket, az adatvédelmi biztost sem helyezték vissza tisztségébe. – A bizottság mondhatja, hogy nem nekünk kell megoldani ezeket a problémákat, de most már nemcsak nekik kell fellépni, hanem együttesen, mindannyiunknak. Ha az EP azt mondja, hogy Navracsics Tibor jó biztosjelölt, akkor elfogadja, hogy Orbán azt csinál, amit akar. Tisztelem a keresztény értékeket, de az illiberális állam nem az egyén szabadságából indul ki, és ez nem felel meg az alapvető emberi jogoknak – fejtegette.
A fideszes Gál Kinga szerint viszont az igazságszolgáltatásba vetett bizalom tekintetében az EU felmérése szerint javult Magyarország megítélése. Más néppárti képviselők szerint az EP-nek egyrészt nem feladata egyes országok jogrendjének minősítése, másrészt Magyarországon minden a legnagyobb rendben van.
A fideszes Szájer József azt mondta, a baloldal azért támadja Orbán Viktort, mert nem a kisemberekre, hanem a bankokra hárította a terheket. – Azt mondják, hogy Magyarországon korlátozzák a sajtószabadságot, miközben pusztán arról van szó, hogy egységes reklámadót vetettünk ki, amely azt a külföldi tévécsatornát sújtja, amelyik eddig különféle trükkökkel kibújt az adófizetési kötelezettség alól – mondta az RTL Klubra utalva.
A német szociáldemokrata Birgit Sippel erre úgy reagált, hogy Orbán Viktor leláncolja a közmédiát, a fennmaradókat pedig elzavarja az adókkal. A jelnyelven felszólaló fideszes Kósa Ádám azt állította, 65 ezer civil szervezet működik Magyarországon, átlátható a rendszer pénzügyileg és jogilag.
Az PM-es Jávor Benedek viszont úgy vélte, nevetséges a magyar kormány vizsgálódása a norvég támogatások körül. Hetente indítanak új eljárásokat, de még mindig nem derült ki, hogy mit vizsgálnak. Ha az európai intézmények hagyják mindezt megtörténni, az rossz példa lehet mindenki számára.
A szocialista Újhelyi István sérelmezte, hogy hazaárulással vádolja őket az Orbán-rezsim, miközben arról kellene beszélni, miért van az, hogy több százezer fiatal elhagyja az országot, hatszázezer gyerek éhezik és több millióan élnek mély szegénységben.
A vita során nem bukkantak fel új érvek a demokrácia magyarországi állapotával kapcsolatban. A késő esti órákban rendezett plenáris ülésen már kevés képviselő volt jelen.
