Az izraeli hadseregben van egy félig-meddig titkos rendelet, a Hannibál-direktíva, amely kimondja, hogy ha egy katonát túszul ejtenek, akkor a fő cél a kiszabadítása lesz akár erőszakkal és akár akkor is, ha egy ilyen akcióban a foglyul ejtett katonák megsérülnek. Benni Gantz izraeli vezérkari főnök szerint a direktíva azt nem engedi meg, hogy a hadsereg végezzen valamelyik saját katonájával csak azért, hogy megakadályozzon egy emberrablást. Néhány kivételtől – például Salitétól – eltekintve Izrael soha nem ült le tárgyalni terroristákkal izraeli túszokért adandó váltságdíjról.
Korábban, szombat délután a Hamász is azt állította, hogy Goldin halott lehet. A foglyul ejtőivel együtt abban a támadásban ölhették meg, amely egy palesztin öngyilkos merénylet után hajtottak végre az izraeliek. A Hamász néhány embere péntek reggel felrobbantotta magát egy rafahi alagútban, amelyet izraeli katonák éppen amúgy is meg akartak semmisíteni. Két izraeli katona vesztette életét a támadásban. „Mostanáig fogalmunk sem volt egy izraeli katona eltűnéséről, de megtörténhet, hogy elrabolták és a harcosainkkal együtt megölték– állítja a Hamász katonai szárnyának, az Izzedin al-Kasszám Brigádoknak a közleménye.
A Gázai övezetben szombaton is intenzív harcok folytak. Péntek hajnalra Izrael és a Hamász ugyan megállapodott egy 72 órás humanitárius tűzszünetről, de ez már reggel tíz körül, alig két órával az életbe lépése után összeomlott. A gázai egészségügyi minisztérium szerint a szombati harcokban eddig 55 ember halt meg – többségük a Rafahra mért légicsapásokban –, amivel a 25 napja tartó izraeli hadművelet, a Protective Edge áldozatainak a száma már 1655-nél jár. A Gázai övezetben szombat hajnal óta támadás ért többek között 40 lakóházat, három mecsetet és az egyetemet is. Az utóbbiról az izraeliek azt mondták, hogy a Hamász az épületet fegyverraktárnak és labornak használta.
Rafahban és környékén most nincs áram, a támadások miatt a városi kórházat is evakuálni kellett. A határ túloldalán fekvő Egyiptom eközben viszont már a konfliktus utánra készül, legalábbis 27 megawattról 34-re növelte azt az árammennyiséget, amelyet a Gázai övezetnek ad, és felszólította Izraelt, hogy saját költségen javítsa meg a lebombázott vezetékhálózatot. Az izraeli támadások miatt a 360 négyzetkilométeres palesztin földsáv lakóinak több mint a fele, egymillió ember tengődik áram nélkül.
|
Egy gázai mecset romjait nézik rakétatalálat után palesztin civilek
Suhaib Salem / Reuters |
Izrael eddig 65 embert veszített a konfliktusban, három kivételével katonákat, akik a Gázai övezet ellen július 17-én elindított szárazföldi offenzívában estek el. A három civilt azok a Hamász-rakéták ölték meg, amelyre válaszul Izrael a Protective Edge elindítása mellett döntött. Egyikük egy thai vendégmunkás volt.
A 72 órás tűzszünet úgy szólt, hogy alatta Izrael Kairóban tárgyalásokat kezd a Hamásszal egy hosszan tartó fegyvernyugvásról. Ezeket a tárgyalásokat a tűzszünet összeomlása miatt nem tartják meg, az egyiptomi fővárosba el sem utazott az izraeli küldöttség. (A palesztinoké igen.) Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi elnök a kudarc ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy az egyiptomi tűzszüneti javaslat jelenti a valódi esélyt a konfliktus rendezésére és a vérfürdő megállítására. Erre a javaslatra Izrael egyszer már rábólintott, de a Hamász nem fogadta el.
A Háárec írja, hogy Izrael nem akar több tűzszünetet, a kormány biztonsági kabinetje legalábbis egy ötórás szombati ülésen úgy döntött, hogy fegyvernyugvás keresése helyett inkább majd egyoldalúan kivonul a Gázai övezetből, ha erre elérkezettnek látja az időt. A Protective Edge keretében elindított szárazföldi offenzíva célja a Hamász Izraelbe is átnyúló alagútrendszerének a felszámolása, amelyen keresztül a csempészet mellett a palesztin szélsőségesek több halálos támadást is elindítottak már.Peter Lerner IDF-szóvivő a Reutersnek szombaton azt mondta, hogy az izraeli hadsereg már közel van a cél eléréséhez. Az iizraeli hadsereg 24 órán belül bejelentést fog tenni arról, hogy végzett az alagutak megsemmisítésével.
A konfliktus kitörése előtt az izraeliek állítólag 31 olyan alagútról tudtak, amely átnyúlik zsidó állam területére, később pedig találtak még többet is. (A Spiegel a héten az ismert izraeli újságíró, Ben Caspit egyik cikkére hivatkozva azt írta, hogy korábban csak három, a határokon átnyúló alagút létezésével voltak tisztában.)
A rengeteg civil áldozat és a nemzetközi felháborodás ellenére a Protective Edge élvezi az izraeli társadalom támogatását. A 10-es csatorna televízió megbízásából készített felmérés szerint az izraeliek 86 százaléka nemcsak támogatja a Hamász elleni hadműveletet, de folytatni is akarja. A Háárec szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a kormánya akár bele is bukhatna a leállításába.
Netanjahu egyébként is unja a közvetítési kísérleteket. Főleg azokét az amerikaiakét, akiknek a nevében John Kerry külügyminiszter is előállt egy tűzszüneti javaslattal, amelyet Izrael utasított el. Az AP szerint Netanjahu pénteken fel is hívta Dan Shapiro amerikai nagykövetet, akit ingerülten kérdőre vont a kormányával és a Protective Edge-dzsel kapcsolatban megfogalmazott washingtoni bírálatok miatt. Naivitással vádolva a Fehér Házat állítólag azt mondta, „elvárja", hogy a Barack Obama elnök vezette demokrata adminisztráció őt támogassa a konfliktusban, és figyelmeztetett, nehogy az amerikaiak még egyszer visszamenőleg bírálni merjék, amit csinál. Shapirót később megkérdezték a beszélgetésről, de nem volt hajlandó kommentárt fűzni hozzá.
A Hamász a maga részéről meglehetős közönnyel fogadta az egyoldalú gázai kivonulásról szóló híreket. „A megszállás (értsd: Izrael – a szerk.) dönti el, hogyan fizet meg. Dönthet úgy, hogy marad az övezetben, amiért megfizet. Dönthet a kivonulás mellett, amiért szintén megfizet. És dönthet úgy is, hogy leül tárgyalni, amiért egy más árat fizetne – mondta Szami Abu Zuhri szóvivő.
Ami a hetvenkét órás tűzszünet fiaskóját illeti, szombaton a Hamász politikai vezetője, Háled Mesál azt mondta, hogy valójában szó sem volt fegyvernyugvásról, mert a palesztin szervezet számára elfogadhatatlan volt a feltétel, hogy az izraeli katonák közben is folyamatosan temethessék be az alagutakat. Mesál szerint a Hamász ezt az ügyben közvetítő katariakon keresztül tudatta Kerryvel is.
