Moszkvában közismert tényként emlegetik a Damaszkusznak küldött fegyverszállítmányokat és az orosz katonai tanácsadók jelenlétét. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint pedig Putyin az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán fogja értékelni Szíria és az IS problémáját. Az elnök New York-i vizitje az orosz lépések hátterében meghúzódó kulcsfontosságú tényezőnek tűnik.
A Reutersnek név nélkül nyilatkozó diplomáciai források szerint az lehet a cél, hogy az ENSZ-tanácskozás előtt megerősítsék Putyin pozícióját, a szíriai rendezésben megkerülhetetlenné tegyék, a párbeszéd újraindítását érjék el az Egyesült Államokkal, és – bár Peszkov azt mondta, hogy egyelőre nincsenek ilyen tervek – esetleg kétoldalú találkozót is kicsikarjanak Barack Obama elnökkel. Ezzel ugyanis azt bizonyíthatnák, hogy a feszült viszony ellenére a nemzetközi válságok megoldásában Putyinnal partnerként számol a Nyugat.
Moszkva szeretné megmenteni régi szövetségesét, Bassár el-Aszad szír elnököt. Benne Nyugaton a szíriai válság okozóját, Moszkvában viszont a lehetséges megoldás elengedhetetlen résztvevőjét látják. Lavrov csütörtökön fordított logikáról tanúskodó nagy hibának nevezte azt a legutóbbi telefonbeszélgetésük alkalmával Kerry által is képviselt amerikai véleményt, hogy Aszad támogatásával az IS-t erősítik. Peszkov hangoztatta: a fenyegetés nyilvánvalóan az IS-től jön, és a szíriai hadsereg az egyetlen erő, amely ennek ellen tud állni.
Moszkva tesz is azért, hogy ez így legyen. A Kommerszant szerint lőfegyvereket, aknavetőket, BTR–82A típusú páncélozott szállító járműveket, Ural teherautókat ad el Szíriának. A lap forrása ugyanakkor hangoztatta, hogy mindez a nemzetközi jognak megfelelően zajlik, a terrorizmus elleni harcot szolgálja. A fedezetet az a 400 millió dollár jelenti, amelyet Damaszkusz egy 2010-es szerződés alapján Sz–300-as légvédelmi rakétarendszerekért előlegként fizetett, ám Moszkva – Izraellel való egyeztetés után – visszamondta az ügyletet.
Hírügynökségi beszámolók szerint hajón is érkeznek orosz harceszközök Szíriába, sőt egyre gyakrabban – legutóbb libanoni forrásokból – tűnnek föl hírek arról is, hogy orosz katonák harci cselekményekben is részt vettek. Oroszországban cáfolják ezeket a jelentéseket, és egyelőre hitelt érdemlő bizonyítékok sem támasztják alá őket. Hiába jelentek meg a közösségi portálokon orosz katonákról egyértelműen Szíriából érkező szelfik, azokból nem derül ki, hogy pontosan hol készültek. Moszkva sohasem tagadta, hogy a haditechnikai eszközök használatát oktató katonai szakértői évek óta folyamatosan jelen vannak Szíriában – igaz, a létszámukról nem tett közzé adatokat. Az is közismert, hogy az orosz hadiflotta szervizbázist üzemeltet a földközi-tengeri Tartúszban, és Damaszkusz – miként azt tavasszal Aszad elnök bejelentette – nem ellenezné, ha azt teljes értékű támaszponttá alakítanák át. Sőt az is felvetődött, hogy hozzanak létre egy másikat is a közeli Latakiában.
Bázis a múltból
Nemcsak a Földközi-tengeren, hanem a volt Szovjetunió területén kívül is az egyetlen orosz katonai bázis a szíriai Tartúsz kikötőjében működő kiszolgálóközpont. 1971-ben még a Szovjetunió kötött szerződést a létrehozásáról, ami a hidegháború idején különösen fontos volt. Annak az 5. számú operatív hajórajnak biztosított műszaki-ellátási hátteret, amely az amerikai hatodik flottával nézett farkasszemet a térségben.
A Szovjetunió felbomlása után a bázis jelentősége visszaesett, de most újra nőni látszik.
