Ennek köszönhetően kértek fel az átszervezett külügyi tárcát használható elemzésekkel támogató kutatóintézet megszervezésére – nyilatkozta lapunknak Gallai Sándor, a KKI új főigazgatója. Hozzátette: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a következő hetekben fog egyeztetni a feladatokról. Az 1968-ban Nyíregyházán született, politológusként ismert Gallai a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen végzett politikatudományi szakirányon.
Navracsics egykori egyetemi kollégája a közigazgatásban is szerzett tapasztalatot. Az elmúlt két hónapban jelentősen átalakított Bérc utcai intézetnél mindenesetre négy éven belül ő a negyedik vezető, ráadásul olyan, aki igen határozott átalakítási elképzeléssel vette át a posztját. Az egyik legnagyobb változást az jelentette, hogy a munkatársak közalkalmazottakból kormánytisztviselők lettek.
Ez teljesen új munkarenddel jár: a többi között azzal, hogy mindennap reggel nyolctól délután fél ötig jelen kell lenni (csakúgy, mint a külügyben a Bem rakparton), s ez lehetetlenné tette sokak számára a több lábon állást. Például azt, hogy máshol főállásban tanítsanak vagy vállalkozzanak. A konfliktusokat végül úgy oldották meg, hogy nyolc elemző (kutató) beosztású munkatárs közös megegyezéssel távozott.
A hazai médiában is gyakran nyilatkozó, a maguk szakterületén elismertnek számító MKI-s szakértők közül heten maradtak, igaz, közülük négyen fizetés nélküli szabadságon vannak, tudtuk meg. A „tömeges távozás” kapcsán a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán is oktató Gallai lapunknak nyilatkozva erős bírálattal illette a Magyar Külügyi Intézetben korábban kialakult gyakorlatot.
|
Új munkaidő: nyolctól fél ötig
Népszabadság/archív |
Szerinte eddig egyéni alapon és érdekek mentén szerveződő tevékenységek folytak. Ezek helyett ő célirányosabb és a megrendelő elvárásaira épülő programokat akar. Az MKI-s anyagok hasznossága és alkalmazhatósága ritkán találkozott a megrendelő igényeivel – hangoztatta a nemzetközi kapcsolatokból doktorált, angolul folyékonyan beszélő Gallai, aki külpolitikai felfogásában meghatározó élménynek a reagani „csillagháborút”, a gorbacsovi enyhülést, a kelet-közép-európai változásokat és az EU-csatlakozást nevezte meg.
Többek szerint az MKI hosszú ideje légüres térben mozgott: a külügyi tárca legfelső szintjein – politikai színezettől függetlenül – kevésbé tartottak igényt MKI-s anyagokra, az egymást követő igazgatók távol tartották kutatóikat attól, hogy elemezzék a magyar külpolitikát vagy a nemzetközi események magyar külpolitikára gyakorolt hatásait. Erről Gallai úgy vélekedett, hogy a kutatók ilyen elemzésre nem is voltak felkészülve.
A főigazgató olyan különböző végzettségű, hátterű elemzők igazolását tervezi, akikkel szemben jogos elvárás lesz, hogy a politikusoknál, a minisztériumi vezetőknél könnyebben kontextusba helyezzék az új magyar külpolitikát. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt bő két hónapban folytattak-e legális hírszerzést, azzal válaszolt: energiáik jelentős részét az adminisztratív feladatok emésztették fel. Legális hírszerzési tevékenységük az egyes, hazánk szempontjából fontos országok nyilvános adatainak szisztematikus gyűjtésében merült ki.
