Az AI legfrissebb jelentése nem csak a fegyveres szeparatista csoportok, de a Kijev-párti erők által elkövetett feltételezett emberrablásról és kínzásról is részletesen beszámol.
„Az elmúlt három hónapban százakat raboltak el, eljött az ideje, hogy számba vegyük mi történt, és véget vessünk ennek a rémisztő gyakorlatnak" – írja közleményében Denis Krivosheev, az Amnesty International Európáért és Közép-Ázsiáért felelős programigazgató-helyettese.
„Az emberrablások nagy részét fegyveres szeparatisták követik el, akik az áldozatokat gyakran alapos verésnek és kínzásnak vetik alá. Néhány esetben a Kijev-párti erők által elkövetett jogsértésekre is van bizonyíték."
Nincsen átfogó és megbízható adat az emberrablások számáról, de az ukrán belügyminisztérium jelentése szerint közel 500 ilyen esetet rögzítettek 2014 áprilisa és júniusa között. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő csoportja 222 emberrablást rögzített az elmúlt három hónapban, az AI által megkérdezett önsegítő csoportok szerint pedig egyre nő az ilyen esetek száma. A szervezet kutatócsoportjának átadott listán több mint 100 fogságban lévő civil szerepel. Az esetek többségében valószínűsíthető, hogy kínzás is előfordult.
Az emberrablások elsősorban Kelet-Ukrajnában, Donyeck és Luganszk környékén fordulnak elő, célpontjai pedig nem csak rendőrök, katonák vagy helyi tisztségviselők, hanem újságírók, politikusok, aktivisták, választási bizottsági tagok és üzletemberek is.
„Most, hogy a Kijev-párti erők kezdik visszaszerezni a Szlavjanszk, Kramatorszk és egyéb kelet-ukrajnai területek felett az irányítást, szinte naponta szabadulnak ki újabb és újabb fogvatartottak, és egyre több felkavaró esetre derül fény. Ideje, hogy ezeket az ügyeket részletesen dokumentálják, az elkövetőket megbüntessék, és az áldozatoknak kártérítést fizessenek" – mondta Krivosheev.
Váltságdíjat követelnek
Bár a jelek szerint a legtöbb emberrablásnak „politikai" célja van, a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az emberrablást és a kínzást a helyi lakosság megfélemlítésére és kordában tartására használják, ugyanakkor gyakran váltságdíjért rabolnak embereket.
Sasha, egy 19 éves Ukrajna-párti aktivista azt követően menekült Kijevbe, hogy Luganszkban fegyveres szeparatisták elrabolták. Azt mondta, 24 órán át folyamatosan verték.
„Ütöttek ököllel, székkel, bármivel, amit találtak. Csikkeket nyomtak el a lábamon, áramot vezettek belém. Olyan sokáig tartott, hogy már semmit nem éreztem, elájultam"
– mondta az emberi jogi szervezetnek. Végül elengedték, miután az apja hatvanezer dollár váltságdíjat fizetett.
Bár a legtöbb feltételezett emberrablási és kínzási ügyben oroszpárti szeparatista csoportokat tesznek felelőssé, Kijev-párti erők és önvédelemre alakult csoportok is részt vettek fogvatartottakkal szembeni jogsértésekben.
Az Amnesty International kutatócsoportja Kijevből a dél-keleti kikötőbe, Mariupolba utazott, mely az elmúlt két hónapban kétszer cserélt gazdát. Június 13-án ukrán erők visszaszerezték a város irányítását a magát Donyecki Népköztársaságnak (DNR) nevező fegyveres csoporttól.
Egy névtelenséget kérő mariupoli helyi tisztségviselő azt nyilatkozta az AI-nak, hogy hallotta ahogyan egy szakadár fájdalmában ordít, amint a Kijev-párti erők feltehetőleg a szeparatistákról próbáltak információhoz jutni.
Egy másik ügyben a 16 éves Vlagyiszlav Alekszandrovicsot rabolták el, miután korábbi rendőrségi akciókról videofelvételt tett közzé. A június 27-i szabadulását követően közzétett videón Vlagyiszlav egy terepmintás egyenruhát viselő, maszkos férfi mögött ül. A férfi a fejére teszi egyik kezét és megtorlással fenyegeti őt, és mindenki mást, aki veszélyezteti Ukrajna egységét.
Egy későbbi videóinterjúban Vlagyiszlav elmondta, hogy megkínozták, puskatussal ütötték a hátát és arra kényszerítették, hogy írjon egy nyilatkozatot Ukrajna népéhez és ordítson Ukrajna-párti nacionalista jelszavakat.
„Mariupolban a rendőrség és a hadsereg nyomát sem láttuk a látogatásunk alatt. A hatóságok és a biztonsági erők teljes hiánya mellett az emberek között a megtorlástól, emberrablástól és kínzástól való félelem uralkodott" – mondta Denis Krivosheev.
