galéria megtekintése

Egyesült marad a királyság

5 komment

Munkatársainktól

A skóciai népszavazás a skót függetlenséget elvető tábor győzelmét hozta. A 86 százalékos részvételt hozó voksolás szavazólapjait még péntek kora reggel is számolták, utoljára az országrész két legnagyobb városának eredményeit ismertették: Glasgow a szakadás, Edinburgh a maradás mellett döntött. A Nem-tábor ünnepel.

Veszélyes mutatvány - skótdudás egy szavazókör előtt
Veszélyes mutatvány - skótdudás egy szavazókör előtt
Paul Hackett / Reuters

Alex Salmond, a népszavazást kezdeményező skót miniszterelnök helyi idő szerint negyed 7-kor lépett országa nyilvánossága elé, 15 perccel azután, hogy az edinburgh-i adatok kihirdetésével biztossá vált a függetlenséget ellenzők győzelme. Salmond, aki lelkesedésével hajtotta előre az elszakadás kampányát, meghajolt az eredmény előtt, és erre kért minden skót polgárt. Beszédében emlékeztette ugyanakkor Londont, hogy jövőre további jogkörök átadására adott ígéretet – azoknak is, akik nemmel szavaztak.

Salmond külön kiemelte a demokrácia győzelmét: a 16 év feletti Skóciában élő brit és uniós polgárok 86 százaléka vett részt a döntésben.

 

David Cameron nem sokkal 7 óra után lépett ki a Downing Street 10. alatti miniszterelnöki hivatalából. A konzervatív politikus örömét fejezte ki, hogy az ország egységes marad, amelynek szerinte szerte a világon örülnek a britekkel együtt. Cameron megerősítette, hogy több jogot biztosít a skótoknak a következő brit parlamentben – már be is jelentette egy új, a további decentralizációt felügyelő bizottság létrehozását –, és büszkeségének adott hangot, hogy Nagy-Britanniában még az ilyen kérdéseket is békésen, szavazás útján képesek rendezni. 

Cameron a Downing Streeten felolvasott nyilatkozatában nem mondta ki, hogy külön angol parlament létrehozását tervezné, kijelentette ugyanakkor, hogy „határozott választ" igényel „az angol törvényekre angol szavazatok" kérdése. A kormányfő egyenes utalást tett arra is, hogy nincs lehetőség a skóciai függetlenségi népszavazás belátható időn belüli megismétlésére. Kijelentette: a referendum ezt a kérdést „egy nemzedéknyi, talán egy egész életnyi időre rendezte".

A brit kormányfő – aki minden bizonnyal belebukott volna Skócia elszakadásába – telefonon beszélt Salmonddal, és elismerését fejezte ki a harcos kampányért. Cameron Twitter-üzenete szerint Salmond skót nemzeti pártja elfogadta, hogy tárgyalásokat folytasson a központi kormányzattal egy új egyezségről.

Helyi idő szerint fél kilencre mind a 32 választókörzet eredményét bejelentették, eszerint a függetlenség ellen 2 001 926, mellette 1 617 989 skót szavazott, ami a nemek 55,3 százalékos győzelmét jelenti. A vereség ellenére a függetlenségpártiak magukénak tudhatják Skócia legnagyobb városát, Glasgow-t, ahol az igen voksok 53 százalékkal győztek, és Dundee-t is, ahol az arányuk 57 százalék lett.

A népszavazást felvezető kampányban a londoni politikai elit testületileg az együtt maradásért szállt síkra Alex Salmond skót kormányfő és a Skót Nemzeti Párt (SNP) elszakadási kísérletével szemben. David Cameron brit kormányfő a Twitteren jelentette be, hogy már gratulált a Better Together kampány vezetőjének, Alistair Darlingnak a sikerhez, vagyis hogy az Egyesült Királyság 307 év után is együtt folytatja.

Darling reggel úgy nyilatkozott, hogy a skótok „az egységet és a pozitív változást választották a megosztottság és a szükségtelen különválás helyett". Az uniópárti politikus hozzátette, hogy az eredmény „megerősítette a minket összefűző kötelékeket, illetve mindazt, ami közös bennünk".  

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által Skócia egészére a referendum csütörtök esti befejezése után közzétett előrejelzés szerint Skócia elszakadása ellen a választók 54 százaléka, a függetlenségre 46 százalékuk voksolhatott.

Yes or no?

„Független ország legyen-e Skócia?” – állt a szavazólapon a történelmi jelentőségű kérdés, amelyre csütörtökön a skótok hosszas, rendkívül feszült várakozást követően végre választ adhattak: Igen/Nem. Helyszíni beszámolók szerint maga a népszavazás is gördülékeny volt, a tudósítók végig jó hangulatról számoltak be, és úgy tűnt, egész Skóciában ünnepi légkör uralkodott.

„A vita, amit néhányan egyáltalán nem is akartak megtartani, egy egész nemzetet mozgósított” – nyilatkozta a BBC-nek Fiona Hyslop, a skót parlament egyik képviselője, a Skót Nemzeti Párt tagja. A szavazóhelyiségeket már a reggeli órákban is sokan felkeresték – köztük számos első szavazó –, hogy maguk döntsenek országuk jövőjéről. A referendumon a 16. életévüket betöltött, életvitelszerűen Skóciában élő brit, illetve európai uniós és nemzetközösségi állampolgárok vehettek részt.   

A Nem-tábor még a legnagyobb városok döntésének ismerete előtt elkezdte az ünneplést
Dylan Martinez / Reuters

Az épp külföldön tartózkodó skótok is feszült figyelemmel követték az eseményeket. A The Guardian New York-i tudósítója a város egyik legöregebb skót pubjából jelentkezett be, ahol csütörtök éjszaka állítólag egy gombostűt sem lehetett leejteni.

A jelenlévők között mindkét tábor képviseltette magát. Az egyik „nem” szavazó úgy nyilatkozott a brit lap munkatársának, hogy „imádná, ha Skócia független lenne”, de Alex Salmond kormányfőnek nem sikerült megfelelő választ adni arra, hogy miként is hatna a gazdaságra a függetlenség. Mint mondta, munkája részeként számos üzletet bonyolít le Skócia határain túl, és az elszakadás körüli bizonytalanság igencsak aggasztaná. A társaság másik tagja, Marion ezzel szemben igennel szavazott, mert „Anglia, különösképp London dönt minden Skóciát érintő ügyben” – hangzottak el a fiatalok szájából az évek óta tartó vita leggyakoribb érvei.

Korábban azt írták, hogy a referendum kimenetelét és az 1707 óta létező Nagy-Britannia sorsát nagy valószínűséggel az dönti el, hogy a bizonytalan vagy preferenciájukat titkoló szavazók 600 ezresre becsült táborából hányan vesznek részt a referendumon, és merre szavaznak.

A voksolás alakulását természetesen a királyi család is követte, esti közleményében erről tájékoztatott is a királyi palota. „Bízom benne, hogy olvassa az élő közvetítést. Üdv a Gurdian oldalán, felség!” – viccelődtek az újságírók éjféltájt a brit lap élő tudósítása közben.

Alex Salmond skót miniszterelnök, a Skóciát 2011 óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője 2012 januárjában jelentette be, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről. A referendum szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt – többhavi kormányközi tárgyalássorozat után – Salmond és David Cameron brit miniszterelnök írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban.    

Fellélegezhet az USA is

Bár Washington hivatalosan brit belügynek nyilvánította a referendumot, az uniópárti győzelemmel fellélegezhet az Egyesült Államok is. Ennek a fő oka a biztonságpolitika. Skóciában 58 Trident II D-5 típusú amerikai atomrakéta van, amely a NATO európai nukleáris elrettentő arzenáljának a gerincét jelenti, Salmond viszont száműzte volna őket az új állam területéről egy olyan pillanatban, amikor Oroszország és a Nyugat viszonya a hidegháborút idéző mélypontra süllyedt az ukrán válság miatt. (Az atomrakétákat a britek bérelik az amerikaiaktól. Áttelepítésük Angliába több milliárd dollárt emésztett volna fel, miközben az amerikaiak amúgy is morognak, hogy a brit védelmi költségvetés folyamatos csökkenése miatt London szinte már nem tud teljes jogú partner lenni a katonai együttműködésben.) A washingtoni kongresszus 30 tagja nemrég közös nyilatkozatban szólította maradásra Skóciát.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.