Hozzá hasonlóan számos bűnöző és terrorista – köztük a baszk ETA és a kolumbiai FARC tagjai – fordult meg az elmúlt évtizedekben a karibi szigetországban, Barack Obama amerikai elnök mégis úgy döntött, 33 év után leveszik Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. „Az elmúlt fél évben Kuba semmilyen módon nem támogatta a nemzetközi terrorizmust, és biztosítottak arról, hogy a jövőben sem fogja” – indokolta az elnök a kongresszusnak. A szenátusnak másfél hónapja van arra, hogy kifogást emeljen a döntés ellen, de szakértők szerint ennek kicsi a valószínűsége.
A lépést Kubában is üdvözölték, hiszen a vezetés jó ideje nehezményezte, hogy – miközben Irak lekerült a listáról – Kuba változatlanul az Irán, Szudán és Szíria alkotta „klub” tagja. Ez a gyakorlati hátrányok mellett – a washingtoni kubai képviselet nem nyithatott bankszámlát az USA-ban, és egyetlen amerikai pénzintézet sem szívesen állt szóba Kubával – szimbolikus jelentőséggel is bírt.
– Világos, hogy Kuba politikai okokból került fel a listára. Ha segített is akkoriban baloldali mozgalmakat, kétséges, hogy az felért volna a terrorizmus támogatásával
– mondja a Népszabadságnak Geoff Thale, a Washingtoni Latin-amerikai Iroda emberi jogi szervezet programigazgatója. Szerinte elhárult az egyik fő akadály a diplomáciai kapcsolatfelvétel felgyorsítása elől, és néhány hónapon belül megnyílhat a havannai, illetve a washingtoni nagykövetség.
A döntés az üzleti szférára is hatással lesz. Máris több amerikai cég kacsingat Kuba felé, köztük mezőgazdasági és távközlési vállalatok. Az online filmkölcsönzés zászlóshajója, a Netflix nemrég jelentette be, hogy hamarosan a szigetországban is elérhető lesz a szolgáltatása (bár becslések szerint internet-hozzáférése továbbra is csak a lakosság kevesebb mint öt százalékának van). A turisták körében népszerű, a világhálón kiadó szobákat és lakásokat kínáló Airbnb már megjelent Kubában, számos, a gyarmati időket idéző villa várja az utazókat, akikből nincs hiány. A The New Yorker szerint tavaly december óta háromszor annyi turista utazott Kubába, mint 2014-ben.
Mindannyian az előtt akarják látni a szigetországot, hogy az „teljesen megváltozna”.
A lelkesedés a helyiek körében mérsékeltebb. A nyitásnak a döntő többség örült, de sokan azonnali változást vártak, s ennek hiányában némileg csalódtak. Egy márciusi közvélemény-kutatás szerint az emberek a fellendülő kapcsolatok eredményeként takarékszámlára, no meg több gyógyszertárra és szupermarketekre vágynak, a magánvállalkozók szűk rétege pedig virágzó gazdaságról álmodozik.
Geoff Thale szerint a nyitás pozitív gazdasági hatásait főleg az utóbbiak – a lakosság 10-15 százalékát alkotó, vendéglátásból és turizmusból élők – fogják közvetlenül érezni, az átlagemberek kevésbé. Hogy az amerikai befolyás hatással lesz-e a politikai rendszerre? A szakértő szerint a gazdasági fellendülés következményei elkerülhetetlenek: az üzlet miatt várhatóan növekedik az internet- és az információ-hozzáférés. – Még nem állunk a többpárti demokrácia küszöbén, de részben a Kubában bekövetkező változások, részben az amerikai nyitás miatt szerintem öt éven belül sokkal nagyobb politikai nyitottságot, és élénk vitát láthatunk az országban – véli Thale.
