galéria megtekintése

Durván nekiment az amerikai nagykövetnek a román szenátus elnöke

Calin Popescu Tariceanu szerint Washington chisinaui nagykövete vagy nem ismeri a diplomáciai szabályokat, vagy általában műveletlen, mindenesetre Sztálin téziseivel operál. James Petit azt találta mondani, hogy Moldova nem Románia.

A román szenátus elnöke közleményben foglalt állást az Egyesült Államok chisinaui nagykövetének szombati tévéinterjújában elhangzott kijelentések ellen, amelyek szerinte „Sztálin téziseit veszi elő ismét”. Calin Popescu Tariceanu „csodálkozással és aggodalommal” vette tudomásul a nyilatkozatot, amelytől „egyértelműen elhatárolódik”. A közlemény idéz James Petit nagykövet nyilatkozatából:

– Nagyon fontosnak tartom, és természetesen ez a mi politikánk, hogy a Moldovai Köztársaság szuverén és független állam maradjon, biztos határokon belül. Az egyesülés Romániával például, mint az EU-ba való belépés egyik módja, vagy bármilyen más okból, nem praktikus opció, és nem olyan opció, amely a dolgokat itt, a Moldovai Köztársaságban jobbá tehetné. A Moldovai Köztársaság nem Románia, a Moldovai Köztársaságnak saját történelme van, és saját kihívásai vannak – mondta a nagykövet.

A nyilatkozatot többen is bírálták Bukarestben, köztük Traian Basescu volt államfő, viszont a szenátus elnöke az első magas rangú politikus, aki hivatalosan tiltakozott a „súlyos kijelentések” ellen, amelyekért szerinte az amerikai hatóságok magyarázattal tartoznak. Közölte: a szenátus elnökeként egyeztetést kezdeményez a házvezetéssel és a frakcióelnökökkel arról, hogy indokolt-e egy törvényhozási nyilatkozat elfogadása a téma kapcsán.

 

Tariceanu szerint a nagykövet „újraveszi és aktualizálja Sztálin téziseit”, amelyek alapján 1939-ben aláírták a több államot, köztük Romániát megcsonkító Ribbentrop-Molotov paktumot. – Egyelőre nem akarom azt hinni, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik, hogy ez az amerikai külügyminisztérium hivatalos álláspontja – írta a román szenátus elnöke, aki fontosnak tartotta „emlékeztetni” James Petit-t, hogy 1989 decemberében a Szovjetunió kongresszusa elfogadta és Gorbacsov aláírta a Yakovlev-bizottság jelentését, amely elítélte a Ribbentrop-Molotov egyezmény titkos záradékait. Mi több, 1992-ben Borisz Jelcin elnök elrendelte a paktum titkosításának a feloldását, szintén a politikai aktus implicit elítéléseként.

További érvként Tariceanu azt is felhozta, hogy tudomása szerint egyetlen amerikai vagy más demokratikus ország politikusa sem mondta azt, hogy a két német államnak nem kellene egyesülnie, mert ”nem praktikus opció, és nem olyan opció, amely a dolgokat jobbá tehetné”.

– Az állampolgárok joga dönteni a saját sorsukról, nem a diplomatáké, és még csak a politikusoké sem, akik annyi a kötelességük, hogy megvalósítsák a nép többségi akaratát. Elválik, hogy a Moldova 1 csatornán tett nyilatkozat az amerikai diplomata bakija, amely mögött a diplomaták státusának hiányos ismerete áll, vagy pedig általános és politikai műveltségbeli hiányosságokkal magyarázható – zárta közleményét a román szenátus elnöke.

2013-ban Traian Basescu akkori államfő Románia következő nagy projektjének a román-moldáv újraegyesítést nevezte. Legfontosabb politikai ellenfele, Victor Ponta miniszterelnök akkor lehurrogta, azonban a 2014-es elnökválasztási kampányának egyik mottója már az egyesülés volt. Klaus Iohannis jelenlegi államfő programjában is szerepel az újraegyesítés. Az ügynek magyar körökben is akadnak támogatói, annak ellenére, hogy a 3,5 milliós „második román állam” csatlakozásával jelentősen csökkenne a magyarok számaránya. Úgy számolnak ugyanis, hogy a moldovaiak csak kiterjedt autonómia fejében lennének lemondani a saját államiságról, és ezzel megnyílna az út a székelyföldi autonómia felé is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.