Kockázatvállalási küszöbe nagyobb Barack Obamáénál. Ha megválasztják az Egyesült Államok következő elnökének, akkor számos olyan problémahalmazt és tűzfészket kell majd kezelnie, amelyek kialakulásáért egykori amerikai külügyminiszterként maga is súlyos felelősséget visel. A világ mindenesetre jobban járna Hillary Clintonnal, mint Donald Trumppal.
A milliárdos üzletemberhez képest a korábbi szenátor stratégiai-világpolitikai kérdésekben Winston Churchillnek számít – így látja a Fehér Házért küzdő vetélytársakat Jonathan Cristol egyetemi tanár, a New York állambeli Annandale-on-Hudsonben működő Bard College oktatója.
A New York-i World Policy Institute tudományos főmunkatársa nem tagadja, hogy rendkívül kritikusan Clinton külügyminiszteri ténykedését, amely 2009. januárjától 2013 februárjáig tartott. Egyértelműen felelősnek tartja a líbiai romhalmazért, a néhai Kadhafi ezredes rendszerének 2011-es megbuktatása polgárháborús káoszt és újabb dzsihadista darázsfészket eredményezett. Hasonló a helyzet Szíriával, bár Clinton támogatta a repülési tilalmi övezet ötletét.
– Obama az USA haderejének főparancsnokaként ugyan szívesen alkalmazta a drónos hadviselést, mégis roppant óvatosan bánt a katonai erőt is igénylő beavatkozásokkal. A most hivatalban lévő elnökhöz képest Clinton sokkal merészebb, sokkal inkább az intervenció híve. Erőteljesen érvelt például az Oszama bin Laden halálával végződő 2011 májusi rajtaütés mellett, mondhatjuk, hogy az abbottabadi akcióban „főparancsnokként” tesztelte magát – mondta a lapunknak New Yorkból adott interjúban Cristol, aki a Demokrata Párt philadelphiai konvenciója után a CNN-nek hosszú cikkben elemezte a korábbi first lady várható külpolitikáját.
