galéria megtekintése

„Donald Trumphoz képest ő egy Winston Churchill”

18 komment


Dési András

Kockázatvállalási küszöbe nagyobb Barack Obamáénál. Ha megválasztják az Egyesült Államok következő elnökének, akkor számos olyan problémahalmazt és tűzfészket kell majd kezelnie, amelyek kialakulásáért egykori amerikai külügyminiszterként maga is súlyos felelősséget visel. A világ mindenesetre jobban járna Hillary Clintonnal, mint Donald Trumppal.

A milliárdos üzletemberhez képest a korábbi szenátor stratégiai-világpolitikai kérdésekben Winston Churchillnek számít – így látja a Fehér Házért küzdő vetélytársakat Jonathan Cristol egyetemi tanár, a New York állambeli Annandale-on-Hudsonben  működő Bard College oktatója.

A New York-i World Policy Institute tudományos főmunkatársa nem tagadja, hogy rendkívül kritikusan Clinton külügyminiszteri ténykedését, amely 2009. januárjától 2013 februárjáig tartott. Egyértelműen felelősnek tartja a líbiai romhalmazért, a néhai Kadhafi ezredes rendszerének 2011-es megbuktatása polgárháborús káoszt és újabb dzsihadista darázsfészket eredményezett. Hasonló a helyzet Szíriával, bár Clinton támogatta a repülési tilalmi övezet ötletét.

– Obama az USA haderejének főparancsnokaként ugyan szívesen alkalmazta a drónos hadviselést, mégis roppant óvatosan bánt a katonai erőt is igénylő beavatkozásokkal. A most hivatalban lévő elnökhöz képest Clinton sokkal merészebb, sokkal inkább az intervenció híve. Erőteljesen érvelt például az Oszama bin Laden halálával végződő 2011 májusi rajtaütés mellett, mondhatjuk, hogy az abbottabadi akcióban „főparancsnokként” tesztelte magát – mondta a lapunknak New Yorkból adott interjúban Cristol, aki a Demokrata Párt philadelphiai konvenciója után a CNN-nek hosszú cikkben elemezte a korábbi first lady várható külpolitikáját.

 

Míg Obama inkább hazavitte például Irakból és Afganisztánból az amerikai csapatokat, Clinton tisztában van vele, hogy a távolból nem lehet megoldani olyan súlyos válságokat, mint Szíria vagy Irak. S az Iszlám Államot sem lehet légi csapásokkal szétbombázni, ahogy azt például a republikánusok elnökjelöltje gondolja.

Az amerikai politológus nem gondolja, hogy Hillary Clinton esetleges elnökké választásával – külpolitikai értelemben – egy harmadik Obama-terminus indulna. Még azzal együtt sem, hogy egy várható külpolitikai irányvonalat „Obama-pluszként” határozza meg. A volt New York-i szenátor kétségkívül sokkal rámenősebb, kezdeményezőbb lenne, például tovább növelné a NATO keleti szárnyán az amerikai katonai jelenlétet, de a megoldandó problémák (Szíria, Irak, Iszlám Állam, Törökország, Oroszország) sokasága és bonyolultsága miatt kevesebb sikert tudna felmutatni, mint az USA 44. elnöke, aki hivatali ideje alatt gyakran, így az orosz érdekszféra agresszív növelésére is jókora késéssel reagált.

Arra a kérdésre, hogy Clinton folytatná-e a „demokráciaexportot”, Cristol azzal válaszolt, hogy a demokrata elnökjelölt eddigi megnyilatkozásai arra utalnak: elsősorban a liberális demokrácia értékeit hangsúlyozná. Vagyis a „célországokat” arra ösztönözné, hogy polgáraiknak több polgári szabadságjogot biztosítsanak anélkül, hogy radikálisan átalakítanák politikai berendezkedésüket. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.