Nyert, de még hozzá kell szoknia a kígyófészekhez
Óvatos, megfontolt és munkamániás. Másoknak túlságosan „sima", akin nehéz fogást találni. Abban viszont mindenki egyetért, hogy Andrej Plenkovic, a vasárnapi horvátországi rendkívüli választáson győztes HDZ (Horvát Demokratikus Unió) elnöke komoly bravúrt hajtott végre: pártját alig három hónap alatt vert helyzetből a nyertes pozíciójába vezényelte. Elsöprő diadalról szó sincs, abszolút többség híján a HDZ nagy valószínűséggel eddigi koalíciós partnerével, a radikális Híddal (Most) fog koalícióra lépni.
A 2015. novemberi választások nyomán a HDZ és a Híd koalícióját fél év elteltével szétverték a belső ellentétek. – A zágrábi parlamenti patthelyzet miatt a két párt változatlanul egymásra van utalva, s meg kell tanulniuk az együttélést. A protestpártként indult Híd számára a második koalíció a HDZ-vel élet-halál kérdése lehet. Bozo Petrov pártelnök és társai még keményebben fogják követelni a reformokat, az olcsóbb államot, a bürokrácia csökkentését, a kis- és középvállalatok számára kedvező adórendszert és nem utolsósorban a korrupció visszaszorítását – mondta lapunknak Juhász József történész, Balkán-szakértő.
Az ELTE kelet-európai történeti tanszékének vezetője szerint a 46 éves Plenkovic elkötelezetten Európa-párti, mérsékelt konzervatív politikusként kampányolt. A volt diplomata és európai parlamenti képviselő számára elsősorban a gazdaság rendbe tétele ígérkezik a legnagyobb próbatételnek. Az alacsony kőolajár és a jó turisztikai szezon következtében mutatkozik fél százalék GDP-növekedés, de ennél jóval több kell a roppant magas – főleg az ifjabb generációkat sújtó – munkanélküliség, valamint a fiatalok külföldre vándorlásának csökkentéséhez.
A HDZ nacionalista jobbszárnya meglehetősen gyanakodva figyeli a középre tartó, több nyelven beszélő Plenkovicot, az európai jobbközéphez húzó jogásznak még hozzá kell szoknia a belpolitikai „kígyófészekhez". Budapest és Zágráb viszonyában Juhász szerint – például a Brexitet követő sorsközösség miatt – javulás várható, feltéve ha a HDZ nem tűzi napirendre a jelenleg alacsony intenzitású konfliktusként kavargó Mol–INA-ügyet, vagyis nem akarja visszaszerezni az ellenőrzést a horvát kőolaj- és földgázipari vállalat felett. Erről a kérdésről keveset beszéltek a választási kampányban, noha a közéleti korrupció komoly hangsúlyt kapott. Hasonlóképpen háttérbe szorult a menekültválság, amely tavaly a magyar–horvát viszonyt is alaposan megterhelte. A korábbi kormányfő, a szociáldemokrata Zoran Milovanovic durva megjegyzéseire hasonló kemény stílusban szólt vissza Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Juhász József szerint Plenkovicnak egyszerre kell stabil kormányzásról és a sokat emlegetett reformok beindításáról gondoskodnia. Egyik sem kockázatmentes küldetés, miután a választók jelentős része az állami szektorban dolgozik, s abban a reményben szavaztak a HDZ-re – vagy a szociáldemokratákra –, hogy a nagy pártok békén hagyják e munkahelyeket.
