Akadnak megyék, ahol az ellenzéki koalíció elöljárói testületileg átigazoltak. Hatalmas a veszteség a helyi és megyei önkormányzati képviselők körében is. Becslések szerint Victor Ponta miniszterelnök Szociáldemokrata Pártja (PSD) mintegy kétezer, két kisebb koalíciós partnere együtt körülbelül ezer önkormányzati képviselővel gazdagodott.
Az ellenzéket főleg vidéken érte nagy veszteség, ugyanis a kisebb települések nagyobb mértékben függnek a központi költségvetési kiutalásoktól, vezetőik így könnyebben hajlanak átállni a hatalom oldalára.
Az ACL veszteségét fokozza, hogy küszöbön áll az elnökválasztás. A korábbi parlamenti és elnökválasztások adatai azt mutatják, hogy egy-egy településen egyenes összefüggés állítható fel a jelöltek által elért szavazatarányok és a polgármesterek politikai színezete között. Minél kisebb egy település, annál nagyobb az elöljárók befolyása a kampányban, ráadásul vidéken általában nagyobb a részvételi hajlandóság, ami tovább fokozza az ellenzéki pártok veszteségét.
Nem véletlen, hogy az ACL államfőjelöltje, Klaus Johannis liberális pártelnök választási csalást kiáltott, amikor augusztusban elfogadott sürgősségi rendeletével a kormány „megágyazott” a helyi elöljárók tömeges migrációjának. A jogszabály negyvenöt napra felfüggesztette azt a rendelkezést, amelynek alapján a választott önkormányzati tisztségviselők elveszítik mandátumukat, ha pártot váltanak.
Johannis szerint az intézkedés egyértelműen a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnökjelöltjének kedvez, hiszen miniszterelnökként Victor Ponta a kormánytámogatások ígéretével a saját táborába csábíthatja a polgármestereket, akiknek meghatározó szerepük lehet a választók mozgósításában a novemberi államfőválasztáson.
Ezt így látják civil szervezetek is. A romániai Helsinki Bizottság (APA-DOR-CH) emberjogvédő szervezet a nép ügyvédjét kérte, hogy emeljen alkotmányossági kifogást a kormány sürgősségi rendelete ellen. Victor Ciorbea ombudsman másfél havi húzódozás után azt válaszolta, hogy a kérdés nem tartozik a hatáskörébe. Tette ezt pontosan a büntetlen átigazolásra adott 45 napos határidő lejárta után. Mivel a népügyvéd az egyetlen, aki az ilyen típusú jogszabályok ellen alkotmányossági kifogást emelhet, időközben a kormányrendelet háborítatlanul fejthette ki hatását.
Az átigazolásokat a parlament is leállíthatta volna a kormányrendelet hatályon kívül helyezésével, ennek esélye azonban eleve csekély volt, azzal együtt is, hogy a kormánykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem támogatta az intézkedést. Kelemen Hunor elnök jelezte, hogy a magyar érdekvédelem 25 éve vallott elveivel ellenkezik a politikai migráció, ezért a sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája során a jogszabály ellen szavaz. Az alsóházban el is bukott a rendelet, de végül 45 nap is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a honatyák végleges döntést hozzanak.
Az RMDSZ nem készített összesítést arról, hogyan érintette a „migrációs moratórium”, de a sajtóbeszámolók alapján a szervezetre gyakorolt hatás elhanyagolható. A helyi lapok szerint egy tucat önkormányzati képviselő igazolt át az RMDSZ-be a székelyföldi Kovászna megyében, és ugyanott egy helyi tanácsos átállt a koalíciós partner Szociáldemokrata Párthoz.
