A korábbi megnyilvánulásokhoz képest Prágában meglepően kevés az euroszkeptikus lózung. A legtöbb párt amolyan generálszószként a közös, virágzó Európáról összetákolt közhelyek tömkelegét zúdítja a polgárokra. Némi színt Jan Keller, a CSSD listavezetője vitt az eddigi rendezvényekbe, aki csaknem naponta fogadkozik: földrészünk szocialistáival együtt azért fog küzdeni, hogy az Európai Unióban ne basáskodhassanak a bankárok és a bürokraták.
– Közös erővel a szociális piacgazdaságot, a szolidaritást sem mellőző együttműködést szorgalmazzuk. Ha csődöt mondunk, akkor valóban összeomlik az unió, az európai államok és az emberek újra egymás ellen acsarkodnak majd – bizonygatta az ismert szociológus. Legnagyobb sikere mégis az Andrej Babis vezette ANO pártnak van, amely vonzó célokat nevezett meg: Pavel Telicka listavezető, volt uniós biztos társaival együtt azon munkálkodik majd, hogy a Csehországot megillető forrásokból nem maradjanak milliók a brüsszeli kasszában a prágai illetékesek bénázásai, illetve korrupt ügyei miatt.
Ezeket a súlyos milliárdokat nem egyesek megtollasodására, hanem munkahelyeket teremtő beruházásokra fordítják majd. Legutóbbi felmérések szerint éppen Andrej Babis pártjának, valamint a szocdemeknek van a legtöbb esélyük arra, hogy a Prágának járó huszonegy EP-mandátum többségét megszerezzék. Minden bizonnyal a tavalyi előrehozott választásokon nagy pofonba belefutó, egykori legerősebb jobboldali kormányerő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) ezúttal újabb vereséget szenved, s az eddigi kilencnél jóval kevesebb képviselője marad.
A parlamenten kívüli politikai tömörülések közül a legutóbbi felmérések a zöldeknek (SZ) és a Cseh Kalóz Pártnak (CSP) jósolnak egy-egy befutó helyet. Az utóbbiak kizárólag a világhálón népszerűsítik programjukat, amelynek legfontosabb tétele az, hogy a korszerű tömegkommunikációs vívmányokat a polgári szabadságjogok bővítésére, a polgárok szuverenitásának megőrzésére, s nem pedig a magánszféra korlátozására kell kihasználni. Ha az őket egyelőre virtuálisan támogató fiatalok ezrei valóban elmennek voksolni, akkor valóra válhatnak az előrejelzések, s a részvételi arány meghaladhatja a harminc százalékot.
Szlovákiában az öt évvel ezelőttihez képest tizeneggyel több, összesen huszonkilenc politikai tömörülés indul a tizenhárom mandátumért. Mindannyian befizették már a költség-hozzájárulásként megszabott 1569 eurót. Több párt neves személyiségeket nevezett a listájának élére: többek között Jozef Golonka legendás jégkorongozót, vagy Alexander Dubcek, a Prágai Tavasz egyik kimagasló politikusának a fiát, Pavolt. Aki értékrendjében messze került baloldali édesapjától, hiszen a Kereszténydemokrata Néppárt (KLS) listáján szerepel.
Még Ján Slota is Brüsszelbe vágyik. Miután a gyanús anyagi ügyei és a részeg botrányai miatt kizárták őt a Szlovák Nemzeti Pártból (SNS), cimboráival új csoportosulást gründolt: Keresztény Szlovák Nemzeti Párt (K-SNS) néven igyekszik borsot törni egykori társainak orra alá. A kormánypárti Smer-SD jelöltjeinek élén Maros Sefcovic, az Európai Bizottság egyik alelnöke szerepel. Egyetlen számottevő euroszkeptikus pártként a Szabadság és Szolidaritást (SaS) jegyzik, amely óriásplakátjain azt hirdeti, hogy „Csak mi vagyunk értetek, a többiek Brüsszelt szolgálják."
|
A Szabadság és Szolidaritás üzenete
Somogyi Tibor / Fotó |
Északi szomszédunknál először fordul elő, hogy három szlovákiai magyar párt is politikai ringbe száll. A Magyar Közösség Pártjának listavezetője Csáky Pál, aki páratlan méretű kampányt indított: lakossági fórumok, különböző közösségi ünnepségek tucatjain vesz részt, Húsvéti újság címmel olyan kiadványt adott ki, amelyben a legtöbb írást ő jegyzi. Publicisztikai és szépirodalmi alkotásaiból még színpadi játék is született, amellyel Boráros Imre, az idei Kossuth-díjas színész járja az országot. Simon Zsolt, a Híd-lista élén Dél-Szlovákia szociális gondjainak orvoslásának szükségességét hangsúlyozza, miként az őt követő Nagy József volt környezetvédelmi miniszter is.
Nemrég alakult meg a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, amely főleg a kassai Krivánszky Miklós révén idehaza és az Európai Parlamentben is az eddiginél határozottabb kisebbségi érdekérvényesítésre törekszik, egyelőre azonban minimális a támogatottságuk. Idáig az MKP két jelöltje tevékenykedett Brüsszelben, most viszont többesélyes a felvidéki magyar választási küzdelem. Leginkább Csáky Pálnak áll a zászló, de a déli régiók nagyobb szavazókedvének köszönhetően Simon Zsolt, esetleg Farkas Iván, az MKP listájának második helyezettje is befutó lehet. De nem lehet kizárni azt sem, hogy az újabb szlovákiai magyar-magyar csatának csak vesztesei lesznek.
