galéria megtekintése

"Csak Putyinnak van világos célja"

6 komment


Szőcs László
NOL

Május 25-e legalább politikailag tiszta helyzetet teremthetne Ukrajnában. Aznap elnökválasztást tartanak, de a keleti országrész várható ellenállása miatt a feszültség további fokozódása következhet. Szakértők a válság továbbterjedésének lehetőségét elemzik.

Orosz fanatikus Mariupol városházáján
Orosz fanatikus Mariupol városházáján
Marko Djurica / Reuters

Ha Ukrajna nem találja meg az egyensúlyt különböző alkotórészei között, akkor állandóan instabil ország marad, akár beavatkozik Oroszország, akár nem.

Az „előző ukrán állam", amely februárban összeomlott, csak addig tartott ki, amíg el nem mozdult valamilyen irányba, hangzott el a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért szerdai konferenciabeszélgetésén, amelybe lapunk is bekapcsolódhatott.

 
Az oroszoknak világosan kell látniuk, hogy Ukrajna akár Kelet-Európa Afganisztánjává is válhat

- A főbb szereplők közül csak Oroszországnak van világos célja, mégpedig Ukrajna föderalizálása. Mind Ukrajna maga, mind pedig a Nyugat megosztott ebben, fogalmazott Jarábik Balázs, a Carnegie Ukrajna-, és Kelet-Európa-kutatója, aki korábban az ukrán civil társadalom kiterjesztésén dolgozott Kijevben.

Dmitrij Trenyin, a washingtoni székhelyű agytröszt moszkvai központjának igazgatója azt mondta: az elejétől fogva hihetetlennek hangzik számára, hogy Oroszország fegyveresen is beavatkozna Ukrajnában, mert Vlagyimir Putyin elnök is tisztában van a következményekkel. (Ezt jelezheti az hogy az orosz elnök szerdán visszahívta az ukrán határnál hadgyakorlatot tartó orosz egységeket, a támogatásáról biztosította a május 25-i ukrán elnökválasztást, a kelet-ukrajnai orosz és oroszpárti szeparatistákat pedig a május 11-re tervezett függetlenségi népszavazás elhalasztására kérte fel.)

Vlagyimir Putyin kész tényeket teremt
Vlagyimir Putyin kész tényeket teremt
RIA Novosti / Reuters

Majd ezt azzal árnyalta, várhatóan a Nyugat sem küld csapatokat, de ha „tanácsadókat" és hadieszközöket bocsát Kijev rendelkezésére, és ezek segítségével oroszokat ölnek meg, az megváltoztathatja a helyzetet, és beavatkozásra késztetheti Moszkvát. Sőt az is, ha a mostani belső konfliktus annyira kibővül, hogy nagy tömegek harcolnak mindkét oldalon egymással.

- Mégis, az oroszoknak világosan kell látniuk, hogy ebben az esetben Ukrajna Kelet-Európa Afganisztánjává válhat. Ezért nagyon meg fogja Moszkva ezt fontolni, mondta Trenyin. Azaz olyan elhúzódó konfliktussá, amelyből nincs „kijárat", és saját országukra nézve is komoly következményekkel járhat.

- Az oroszoknak vannak még manőverezési lehetőségeik. Nem vagyok biztos benne, hogy az idő a Nyugatnak dolgozik - vélte Andrew Weiss, a konferenciabeszélgetés amerikai résztvevője, a Carnegie kutatási alelnöke.

Az ukrán határzár Mariupol előtt
Az ukrán határzár Mariupol előtt
Marko Djurica / Reuters

Az Oroszország-, és Eurázsia-kutatásokat felügyelő szakember, aki korábban az idősebb George Bush és Bill Clinton elnöki adminisztrációjában foglalkozott a térséggel, rámutatott: a nyugati, így az amerikai és az európai szankciók összehangolása sem könnyű, arról nem is beszélve, hogy a NATO pedig konszenzusos döntéshozatallal működik. „Nem látom, hogy a tagállamok felsorakoznának a beavatkozás mellett".

A résztvevők latolgatták, hogy milyen körülmények között kerülhet sor a május 25-i ukrán elnökválasztásra. Elhangzott, keleten a lakosság 70 százaléka, országosan pedig 85 százalék fejezte ki pár hete az akarát, hogy leadja ezen a voksát, de nagy kérdés, milyen lesz a napi helyzet a keleti országrészben. A szeparatisták célja, hogy megzavarják a választásokat – mondta Jarábik.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.