galéria megtekintése

Bosszút állnak a szavazók

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 22. számában
jelent meg.


Pócs Balázs
Népszabadság

A megszorításokkal sanyargatott lakosság „visszavág” a déli tagállamokban: Görögországban és Portugáliában is a jobbközép kormányt büntetik majd az EP-választáson (amely egyes uniós tagországokban már ma megkezdődik).

A szavazók elégedetlenségéből a görögöknél nemcsak a baloldal, hanem a szélsőjobb is hasznot húz. Fizetés- és nyugdíjcsökkentések, adóemelések, elbocsátások az állami szférában, lefaragások az egészségügyben és az oktatásban – efféle megszorító intézkedésekkel borzolta az emberek idegeit az athéni és a lisszaboni kormány.

Múlt heti tiltakozás Lisszabonban a minisztertanács épülete előtt
Múlt heti tiltakozás Lisszabonban a minisztertanács épülete előtt
Rafael Marchante / Reuters

Egyik sem önszántából: ahhoz, hogy az állam ne fulladjon bele az adósságtengerbe, a görögök és a portugálok is az EU/IMF párostól kértek pénzügyi mentőövet. Portugália „csak” 78 milliárd eurós, Görögország viszont – két adagban – összesen 240 milliárd eurós csomagot kapott. Már a helyhatósági választások első, múlt vasárnapi fordulója rossz ómen volt Görögországban. Athénban negyven éve nem fordult elő, hogy a jelenleg is kormányon lévő, jobbközép Új Demokrácia – Antonisz Szamarasz miniszterelnök pártja – ne jutott volna tovább a második fordulóba. Most a fővárost az Alekszisz Ciprasz vezette radikális baloldali párt, a Sziriza szerezheti meg, amely határozottan ellenzi a megszorításokat.

 

Az európai parlamenti választáson e pártnak 30, az Új Demokráciának csak 25 százalékot jósolnak a felmérések. Ennél aggasztóbb, hogy jól szerepelt a helyhatósági voksoláson a neonáci Arany Hajnal, amely Athénban a szavazatok 16 százalékát kaparintotta meg. Az EP-választáson – a közvélemény-kutatások szerint – tíz százalékra számíthat a szélsőjobboldali párt, amelynek több parlamenti képviselője jelenleg is rács mögött ül (bűnszervezet működtetésével és illegális fegyverek birtoklásával vádolják őket). Ennek ellenére sok szavazót sikerült megnyerniük: ők úgy érzik, hogy a válsággal és elszegényedéssel küszködő rétegekkel csupán az Arany Hajnal foglalkozik érdemben.

Legalább szélsőjobboldali mozgalom nem árnyékolja be a képet Portugáliában, amely több szempontból is szerencsésebb helyzetben van. Pedro Passos Coelho miniszterelnök május elején jelentette be, hogy Portugália „tiszta kiszállással”, azaz áthidaló hitel kérése nélkül hagyja el az EU–IMF-mentőcsomag jelentette védelmet. (Ugyanígy tett tavaly Írország is.) A kormány ezt gazdasági sikerként tálalja, elemzők szerint azonban inkább belpolitikai használatra szánt kampányüzenetről van szó. A pénzügyi piacok ugyanis kiszámíthatatlanok, és a védőernyő alól kikerült Portugália államadóssága még mindig a GDP (bruttó hazai termék) 130 százalékára rúg.

A nadrágszíjmeghúzás okozta kiábrándultságra épít a baloldal a portugáloknál is. A Szocialista Párt – élén António José Seguróval – a voksok 39 százalékában reménykedik az európai parlamenti választáson, megelőzve ezzel a kormányzó (a nevük ellenére jobbközép) szociáldemokratákat, akik 31 százaléknál tartanak. Seguro jó előre megígérte, hogy – ha ő lenne hatalmon – nemcsak rendbe tenné az ország pénzügyeit, de mindezt megszorító intézkedések nélkül valósítaná meg. Ennél is messzebb megy a Kommunista Párt (nekik kilenc százalékot vetítenek előre), amely még az euróövezetből is kilépne.

Bár e hét végén a szavazók mindkét déli tagállamban tiltakoznak majd a kormányok drákói szigora ellen, az elkeseredettség mértéke megkülönbözteti Görögországot és Portugáliát. A portugál gazdasági kilátások kedvezőbbek, a munkanélküliség például 15 százalékos (és csökkenőben van), ellentétben a rekordmagas görög 28 százalékkal. Portugáliában a lakosság tűrőképessége is jóval nagyobb, Görögországban viszont rendszeressé váltak a megszorításellenes – gyakran erőszakba torkolló – tüntetések és az általános sztrájkok.

Spanyolország: macsó vita hevíti a kampányt

Hímsoviniszta-e a konzervatív párt, és csak a szocialisták képviselik-e jól a női nemet? Ennek első ránézésre kevés köze van Európához, mégis ez lett Spanyolországban az EP-választási kampány fő vitája. Erről aztán mindenkinek van véleménye, míg a válságkezelés részletei vagy a föderális Európa gondolata kevésbé lelkesítik a népeket. A két legnagyobb párt listavezetője, a néppárti Miguel Arias Canete és a szocialista Elena Valenciano tévévitája felpaprikázta az embereket. Nem is a vita, inkább az utóélete. Amikor a szakállas, kövérkés Canetét megkérdezte egy tévériporter a vita után, hogy mit gondol, ki győzött, a férfi azt találta mondani: „Nőkkel vitatkozni nagyon nehéz, mert ha az ember szellemi felsőbbrendűséget mutat, akkor rögtön azzal vádolják, hogy macsó. Sokkal egyszerűbb lett volna a szocialista párt főtitkárával vitatkozni, mert akkor nyugodtan egymás fejéhez vághattunk volna mindenféle otrombaságot.”

Több se kellett Elena Valenciánónak, a szocialisták fiatal üdvöskéjének. „Akkor mit tegyünk? Zárjuk ki a nőket az összes vitából?” – üzente a Twitter mikroblogon. A szocialisták kampánya szárnyakat kapott, mert a kormányzó konzervatívokat nem először éri a vád, hogy régimódi, férfidomináns társadalmat építenek. Legutóbb az abortusztörvény szigorításán akadtak ki a nők. Törték is a fejüket a néppártiak, hogy mivel vághatnának vissza. Előkapták Valenciano két évvel ezelőtti „tweetjét”, amelyben Franck Ribéry francia focistáról azt írta: „Láttatok már ennél csúnyább férfit?”

Lám-lám, ő pedig egy gyermekkori balesetben súlyosan megsérült férfit gúnyolt – érveltek a néppártiak. Végül persze – hat nappal az ominózus mondat után – Canete bocsánatot kért a nőktől, mondván, szerencsétlenül fogalmazott. Pedig lenne mit mondani Európáról is, elvégre Madrid épphogy csak megúszta az európai mentőcsomagot; az államot nem, csak a bankszektort kellett szanálni. Mariano Rajoy Néppártja nem fukarkodott a megszorító intézkedésekkel, de még most is nehéz lenne jó szívvel állítani, hogy „Spanyolország jobban teljesít”. Igaz, hat év óta először növekszik a gazdaság, de az államadósság jóval meghaladja a GDP 90 százalékát, a munkanélküliség pedig továbbra is 26 százalék. (Inotai Edit)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.