Ami biztos, hogy Barránál magasabbra még nem jutott nő az autóiparban. Mary Barra (52) 1980-ban került a GM-hez tartozó Pontiachoz szakmai gyakornokként, majd a cég ösztöndíjasaként diplomázott. 1990-től a GM alkalmazottja, 2011-től a globális termékfejlesztésért felelős ügyvezető alelnök, 2013-tól a beszerzési és ellátási részlegért is felelt.
A világszerte 212 ezer embert foglalkoztató GM tavaly kilencmilliónál több autót gyártott négyszáz üzemében. Vannak még nők a GM ügyvezetésében: az Opelnél Tina Müller a marketingért felel, Susanna S. Webber pedig a beszerzést és a logisztikát vezeti.
A Renault villanyautó-programjáért felelős alelnöke Beatrice Foucher (49), a BMW személyügyi és szociálpolitikai igazgatója Milagros Caina Carreiro-Andree, a Daimlernél Christine Hohmann-Dennhardt a jogi részleg vezetője. A német járműipari konszernnél 3,7 százalékos a nők aránya a vezetésben.
Az EU 2020-as előirányzatától még messze van tehát az autóipar, hiszen a nők aránya a csúcsvezetésben meg sem közelíti a 35 százalékos célarányt.
Van némi fejlődés a Volkswagennél, melynél a 2007-es 8,4 százalékról 2010-re tíz százalékra emelkedett a nők aránya, ami már reálisabb a konszernnél 2020-ra tervezett 11 százalék eléréséhez, a csúcsvezetésben jelenleg 4,4 százalékos az arány.
|
| Susan Docherty Fotó: Shannon Stapleton / Reuters |
A VW konszernhez tartozó Audi Hungariánál HR-igazgatói posztot tölt be dr. Knáb Erzsébet, aki német nyelvészetből doktorált, majd egyetemi oktatóként is tevékenykedett, jelenleg az Audi Hungaria Motor személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, és az egész konszernnél az egyetlen nő a legfelsőbb menedzsmentben.
A legmagasabb posztra neveztek ki azonban hölgyet június elsejétől a francia Citroën autógyárban. A megválasztott vezérigazgató, Linda Jackson (55) Nagy-Britanniában, a Warwicki Egyetemen szerzett MBA-diplomát. 1977 óta dolgozik az autóiparban, pályafutását az MG Rover Europe-nál kezdte, majd 2005-ben került a Citroënhez, először a nagy-britanniai, majd a franciaországi központ pénzügyi igazgatója volt, 2010 júliusa óta a francia márka nagy-britanniai és írországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója.
Még a kinevezések szempontjából konzervatívnak számító Japánban is lesz női vezető: Kunii Hideko személyében júniustól először kerül hölgy a Honda Motor Company igazgatótanácsába. A hatvanhat éves professzor asszony a mérnöki tudományok és a nemek munkahelyi egyenlőségének elismert szakértője, aki filozófiadoktori diplomáját a texasi egyetemen szerezte és szoftverszakértőként évtizedeken át dolgozott a Ricohnál. A Honda hivatalos magyarázata szerint „nemtől függetlenül és pusztán az alkalmasság alapján választottunk új igazgatót”.
Mi a helyzet Magyarországon?
Kevesebben vannak és kevesebb fizetést is kapnak a nők – derül ki a Hay Gruop tanácsadó elemzéséből. Magyarországon a magánszférában 22 százalékos a női vezetők aránya, az azonos pozícióban lévő férfiakhoz képest alapbérük 92,3 százalékos, bónuszuk 85,3 százalékos és feleakkora az esély arra, hogy cégautót is kapjanak. De ha mégis, akkor általában egy kategóriával kisebb és kevésbé felszerelt jut a nőknek. Hasonló a helyzet az elismeréseknél, kivételnek számít, hogy az év menedzsere díjat a Ford magyarországi ügyvezetője, Kővágó-Laky Andrea kapta.
