A rossz idő a helikopterek bevetését akadályozza. Néhány csoport elindult, brit, pakisztáni, kínai és indiai alakulatok értek először az országba, a továbbiak folyamatosan érkeznek. Az eleve túlterhelt és sok türelmet igénylő mobiltelefon-hálózatok összeomlottak, nagyon nehéz bárkit is elérni. Egyes falvakban a házak 70-80 százaléka omlott össze. Itt az ivóvíz és az élelem szolgáltatása jelenleg a legnagyobb kihívás. Az ENSZ adatai szerint több mint 1,4 millió ember szorul élelemre a katasztrófa következtében.
Egy magyart még keresnek
A külgazdasági és külügyminisztérium szerint negyvenkét magyar állampolgár tartózkodik Nepálban, és közülük már csak egyet keresnek.
Szijjártó Péter a külügyi tárca vezetője elmondta, hogy az eltűnt magyarról eddig nem érkezett információ, de tartózkodási helye alapján az feltételezhető, hogy jól van.
A miniszter hozzátette, hétfőn tizennyolc magyar hagyta el a földrengés sújtotta országot, eközben két újabbról derült ki, hogy Nepálban tartózkodik. A katmandui tiszteletbeli konzul meglátogatta azt a négy sérültet, akit egy egyházi fenntartású kórházban kezelnek. Ők a körülményekhez képest jól vannak.
Katmandu a világ földrengések által leginkább fenyegetett nagyvárosa – ezt lépten-nyomon hallani-olvasni lehetett az utóbbi tíz évben. 2004-re volt ugyanis előrejelezve az országot megrázó következő nagy földrengés. A legutolsó nagy, 8,2-es erősségű földrengés 1934-ben volt, szinte az egész várost romba döntötte. Mivel hetvenévente várható a két tektonikai lemez határán fekvő országban egy földrengés, csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be.
|
| Fotó: Danish Siddiqui / Reuters |
Egy magyar túlélő így számolt be a Népszabadságnak a rengésről: – Most is inog alattam a föld. Hozzászoktam, egyfolytában ugrásra készen állok, mert bármely pillanatban jöhet egy nagyobb rengés, és akkor ki kell rohanni a házból. Így volt ez szombaton is, mert bár senki sem jelezte előre, valahogy mégis érezni lehetett, hogy van valami a levegőben. Egyszer csak dübörögni kezdett a föld, mintha egy gőzmozdony közeledne, aztán minden remegni kezdett, egyre erősebben. Kinn voltam egy szempillantás alatt. Lekuporodtam a kapu előtti kikövezett részre, és vártam, hogy mi lesz. Rajtam kívül csak a tibeti házvezetőnő volt otthon, pár másodperc múlva ő is ott kuporgott mellettem. Pár perc múlva a rengések csillapodni kezdtek, de még majdnem egy órán keresztül folyamatosan mozgott, hullámzott alattunk a föld. A környéken minden ház állva maradt, egy rozzant viskót kivéve a völgy túloldalán, ahol éppen egy keresztény gyülekezet tartott istentiszteletet. Mindenki kijutott belőle időben, s most ők is a károkat szemlélték. A rezgések azonban nem szűntek meg teljesen, időről időre visszatértek.
Kunda Dixit nepáli újságíró a New York Timesban azt írta, ő is meglepődött, hogy az új építésű házak megmaradtak, ezzel szemben az ősi város, Bhaktapur volt az, amely a legtöbb sérülést szenvedte. Dixit hetilapja, a Nepal Times már évek óta harcol az új építésű vasbeton házak rossz minősége miatt; ők a régi, hagyományosan földrengésbiztos építésű házakat népszerűsítették, amelyek malter nélkül készültek, így a téglák el tudnak mozdulni helyükről, felfogva a rezgéseket. A régi házakkal együtt most ez a teória is dőlni látszik – szerencsére, hiszen a városba az utóbbi tíz évben tóduló százezrek a gomba módra szaporodó új házakban találtak otthont.
|
| Fotó: Navesh Chitrakar / Reuters |
Az emberi tragédia mellett ott van a Dixit szavaival „felmérhetetlen kulturális veszteség", a három királyi város, Katmandu, Patan és Bhaktapur mesés palota-terei, templomai. Innen, a Völgyből származik a pagoda; a világtörténelem eddigi leghosszabb virágzása alatt a nevári kultúra folyamatosan termelte a művészeti és építészeti remekeket.
Nem a hegymászókat kell menteni
A Mount Everest történetének legfeketébb napja lett a szombati, még a tavaly áprilisi tragédiát is felülmúlta, amikor tizenhét embert ölt meg a földrengés kiváltotta lavina. Szinte biztos, hogy mint tavaly, idén is törlik a hegymászószezont. – Nem a hegymászóknak van leginkább szükségük segítségre – nyilatkozta dühösen Reinhold Messner. A világhírű alpinista szerint egyeseket első osztályon mentenek, miközben most a fővárosban és a környező völgyekben van a legnagyobb szükség a segítségre, hiszen ott történt az igazi katasztrófa. A hr-Info rádióállomásnak nyilatkozva cinikusnak nevezte, hogy a Mount Everest megmászásáért 80-100 ezer dollárt fizető kalandvágyók helyzete körül micsoda cirkusz zajlik. – A hegyen van elég élelmiszer és orvos, a bajba jutottakat ráadásul helikopterrel is ki lehet menteni – mondta.
Közben Katmanduban a harmadik éjszakán fekszenek le az emberek az utcán az utórengésektől félve. Szokatlanul hideg az időjárás, esik az eső, de el vannak látva vízzel és élelemmel, a sportpályákon összebújva elviselhető a helyzet.
Belegondolni sem lehet, hogy mi a helyzet a falvakban.
